LEVÉL POSTÁN MARADÓ: „II. János Pálnak, a mennyekbe”
Képgaléria
II. János Pál a „papi hivatások legnagyszerűbb gondozója” a világon – mondja az előző pápa pontifikátusát elemezve George Weigel az amerikai Catholic World Reportnak adott interjújában. Weigelnek idén jelent meg az Egyesült Államokban új kötete, a The End and the Beginning (A vég és a kezdet). A szerzőnek nem ez az első könyve a lengyel pápáról: 1999-ben jelent meg Witness to Hope: The Biography of Pope John Paul II (A remény szemtanúja: II. János Pál életrajza) című könyve.
II. János Pál új evangelizációja sikeresnek mondható, habár az „öreg Európában” kevés visszhangja volt – mondja a szerző. Azonban a pápa megreformálta a papságot, és ahogy William Baum bíboros mondta, ő volt a „papi hivatások legnagyszerűbb gondozója” a világon. Weigel hangsúlyozza II. János Pál Pastores Dabo Vobis című megnyilatkozásának fontosságát mindezzel kapcsolatban.
Arra a kérdésre, hogy a II. János Pál ideje alatt képzett papok és püspökök tudják-e kezelni a „zsinat utáni krízist”, Weigel úgy válaszol: ő éppenséggel a papokban jobban bízik ilyen szempontból, mint a püspökökben, habár rengeteg olyan jó püspök van, akiknek Karol Wojtyła szolgált példaképül .
George Weigel a riporter kérdésére azt is kifejti: II. János Pál sikerrel „nemzetköziesítette” a Római Kúriát, ám utolsó éveiben mégis újra elolaszosodott a Vatikán, amit Weigel Angelo Sodano hatásának tart. A probléma ugyanakkor szerinte elsősorban nem ez, hanem az, hogy folytatni kellene a kúria struktúrájának átalakítását. II. János Pál számos erőfeszítést tett VI. Pál kúriai reformjainak továbbvitelére. A leglátványosabb fejlődésen a vatikáni médiaközpont ment keresztül, amiben nagy segítsége volt a pápának Joaquín Navarro-Valls.
Nem nyugati szemszögből nézve II. János Pál legfontosabb enciklikája a szerző szerint a Redemptoris Missio volt, amely őszinte elismerése az ázsiai keresztény misszió sikertelenségének. Úgyszintén fontos a Redemptor Hominis a benne vázolt keresztény antropológia miatt, a Veritatis Splendor a morálteológiája miatt, valamint a Centesimus Annus és az Evangelium Vitae a szabad és erényes társadalom szükségességéről szóló elemzése miatt, továbbá a Fides et Ratio, amely frappáns válasz a posztmodern kor „idiotizmusára”. II. János Pál teljes tanítóhivatali tevékenysége igen fontos – szögezi le a szerző.
Végül George Weigel, akinek híres kötete még a The Courage To Be Catholic (A katolikus lét bátorsága) leszögezi, hogy II. János Pál soha nem gondolkodott el komolyan a lemondáson, élete vége felé sem. A boldoggáavatásával kapcsolatban már kivizsgálás alatt vannak csodák, de a legmegkapóbb, hogy a világ milyen tájáról olyan levelek érkeznek a Vatikánba, amelyeket „II. János Pálnak, a mennybe” címzéssel láttak el.
