A szabálysértési törvény változásairól

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása 2010. augusztus 19-én lépett hatályba. A törvény módosítása az elzárás büntetéssel sújtható tényállások körét bővítette a magánlaksértés, a feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel, a valótlan bejelentés és a tulajdon elleni szabálysértésekkel. A jogszabály elrendeli továbbá, hogy az elzárással is büntethető szabálysértés elkövetője, amennyiben a helyszínről elmenekül, és 48 órán belül a rendőrség elfogja, úgy gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe vehető.

A törvénymódosítás életbelépését követően újszerűséget jelent az előkészítő eljárások rendőrség általi teljes körű lefolytatása, valamint, hogy az általános illetékességet ismét az eljárás alá vont személy lakóhelye alapozza meg.

Tulajdon elleni szabálysértés, valamint a feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel szabálysértése esetén a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása érdekében határozattal elrendelhető ház, lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely átvizsgálása. A határozattal szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője panasszal élhet. A jogszabály ezen két kategóriában a szabálysértések felderítését, az elkövető kilétének megállapítását, a bizonyítási eszközök felkutatását és biztosítását a rendőrség hatáskörébe utalja.

A szabálysértési törvény módosulása a fiatalkorúakkal szemben is lehetőséget biztosít elzárás büntetés kiszabására, amelynek maximumát a felnőtt korúakra kiszabható mérték felében, 30 napban határozza meg, halmazat esetén 45 nap. Végrehajtása során a fiatalkorút a felnőtt korútól el kell különíteni. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén pedig sor kerülhet közérdekű munkára, valamint elzárásra történő átváltoztatásra.

Kövessen minket a Facebookon is!