Apa, fiú: egy Igen s egy (másik) Igen
Tisztelgő kép- és idézet gyűjtemény ez. A szerkesztők Feldman László és Kapui Ágota jó ízléssel és aránnyal válogattak. Az 58 oldalas műben - benne 54 kitűnő fotó - az érseket termő paraszt család belső örömeit és bánatait megörökítő dokumentumokat találunk. Kerültek bele apáról és fiúról ritka, már-már intim motívumok is. Elmondhatjuk: szerencsére. Az őszinteség - mégha a pusztai legkisebb fiút, ma már excellenciásként kalapolják szerte a világban - csak gazdagít, mert hitelesít és mert nem hívalkodó. A kötetet szerencsére nem fertőzi a könnyed dicsérgetés, a szervilizmus, az olcsó kegyeskedés émelyítő manirja. A szerzők jó érzékkel elkerülték ezeket, az ilyen, honorációs munkákra gyakran veszélyt jelentő örvényeket és csapdákat. Mit tükröz a képsor? Azt, hogy jókedvű közösség a Bábel család. Jóban-rosszban erősíti őket és megtartja az ősöktől örökölt mély keresztény hit. A célszerű magyar szegény emberek bölcsessége és persze a nagycsaládban élők semmivel sem pótolható biztonságtudata. A dabasi életrajzi sorozat I.-es kötete azért jó és dicséretes alkotás mert nem akar más lenni mint ami: egy 90 éves és egy 60 éves férfiember, apa és fia kibővített közös személyi igazolványa. Lapozgatva oldalait - gyönyörködve a képeken látott férfiakban és nőkben, közösségekben - kitűnik: Dabas két jelese, tudja jól, a tiszta szó, az igaz lélek, a következetes élet, képes ezen a planétán is valami titkos magabiztosságot adni. Ugyanis, ez a létezéstechnika lehetőséget teremt az Istennel való őszinte és mindennapos párbeszédre. (Kiadta a Pressman Nyomdaipari Bt. Dabas 2010.)
