Dr. Jeney Gábor kecskeméti plébános fölszentelte a Wojtyla Házat
Képgaléria
Vízkeresztkor szokás a víz és a tömjén megszentelése. Egyházi források szerint a víz szentelése, amelynek akkoriban mágikus erőt tulajdonítottak, egyidős a kereszténységgel. A népi hiedelem úgy tartja, a szentelt víz segít a betegségek megelőzésében és gyógyításában, megóv a szerencsétlenségektől, de még a természeti katasztrófáktól is. A tömjént a gonosz szellemek elűzésére használták. A víz tisztító hatását nemcsak konkrétan értelmezik, hanem lelki tisztítószernek is tekintik. A nyugati kereszténységtől indult a szokás, hogy megszentelték a vizet, és ezzel a vízzel a házakat és családokat is megáldották. Egyes egyházkutatók szerint a ferencesek terjesztették el ezt a szertartást, hiszen azokra a vidékekre jellemző, ahol voltak ferencesek. A pap kereszttel kezében köszönti a ház lakóit, békességet kívánva a családnak. Az asztalon égő gyertya Krisztus világosságát, illetve a lakók hitét jelképezi. Régen a víz- és tömjénszentelésről hazatérő hívek felírták az ajtókeretre Gáspár, Menyhárt és Boldizsár nevének kezdőbetűjét, ez a szokás idővel a házszentelés részévé vált. A szentelt krétával ajtófélfára fölírt betűk eredetileg nem GMB, hanem CMB voltak, amelyek nem a királyok nevét fedik, hanem egy áldás szavaira utalnak: Christus mansionem benedicat – Krisztus megáldja a hajlékot. A katolikus egyházak elöljárói szerint egyre kisebb erre az igény, és attól tartanak, hogy idővel teljesen kialszik ez a régi szertartás. Egyesek babonának tekintik, és sokan nem értik, hogy az áldás mivel gazdagítja a meglévő valóságot. Az egyház a megszentelő áldás által ki akar vonni egyes tárgyakat a csupán világi használat alól, és vallásos célra rendeli. Az egyházi vezetők jelenlétének is mágikus hatást tulajdonítottak. A papnak a szentelés után le kellett ülnie, hogy a tyúkok egész évben jól tojjanak. A hajadon lányok valamely ruhadarabjukat vagy kiegészítőjöket a küszöbre helyezték, mert ha a pap átlép rajta, még abban az évben férjhez mennek. A házszentelést a hívek részéről előkészületek előzik meg. Az asztalra terített fehér abrosz a tisztaságot, az égő gyertya pedig a Krisztus elé járulást, illetve a hitet fejezi ki. Az ünnepély fontos része a közös ima. A pap nemcsak megszenteli az otthonokat, hanem a hívekért is imádkozik. A keresztény hitet viszi el az emberekhez a kereszt által, amelyet a család tagjai megcsókolnak Isten és Jézus iránti tiszteletük jeléül. A szertartás liturgiáját várakozás előzi meg. A szent keresztet váró hívek külsőleg és lelkileg is egyaránt készülnek a házszentelés pillanatára. Ennek a várakozásnak tisztító jellege van, hiszen ezalatt lehetővé válik a lelki felkészülés, illetve az ünnep átérzése is. A házszentelés alkalmával az egyház elöljárói számba veszik és ismerkednek híveikkel, közvetlen kapcsolatot alakítanak ki egymás között. Azokon a területeken, ahol a házszentelés még mindig él, nem lehet alapos az ismerkedés, hiszen a papok mindenkihez el szeretnének jutni, viszont az a néhány perces látogatás sokat számít mind a híveknek, mind az elöljáróknak.
