Február 2: a Vizes Élőhelyek Világnapja
Hazánk az egyezményhez 1979-ben csatlakozott és olyan vizes élőhelyeket nyilvánított nemzetközi jelentőségű Ramsar területté, mint pl. a Balaton, a Velencei-tó, és a tatai Öreg-tó.
A világnap jelmondata „Erdők a vízért és a vizes élőhelyekért”, amiből világosan látszik, hogy a fókuszban azok az erdők állnak, amelyek vizes ökoszisztémákban fordulnak elő. A Ramsar területek több, erdőkkel kapcsolatos kategóriát is felvonultatnak, beleértve a mangrove területeket, az édesvízi ártéri erdővel borított élőhelyeket és az erdős lápokat. Ezek az erdős részek a Ramsar területek kb. 53%-át borítják, amely kb. 79 millió hektáron terülnek el bolygónk felszínén. A mangrove erdők 123 trópusi és szubtrópusi országban találhatóak, ám elvesztésük egyre nagyobb méreteket ölt: egyes tanulmányok szerint a mangrovék 20%-a eltűnt 1980 és 2005 között, annak ellenére, hogy ezeknek az értékes területeknek az értékét 2000-9000 dollár/hektárra becsülik, többek közt a partszakasz védelmi szerepe és biodiverzitása miatt.
Az erdős lápok összesen 400 millió hektáron fordulnak elő 173 országban, mindenekelőtt Európában, Oroszországban, Kanadában, de jelentős részeket borítanak Ázsiában is, ahol az elmúlt harminc évben a 27 millió hektár erdőségből már-már csak 13 millió maradt elsősorban a pálmaolaj és rizs termelés nagy területigénye miatt. Az ártéri erdők időlegesen vagy egész évben víz alatt vannak. Ennek a típusnak a legékesebb példája a 2600 km-en keresztül folyó Orinoco-folyó partvidéke, amely közel 1000 édesvízi halfajnak ad otthont.
Ezeket a vizes erdős területeket 1-2 m-es fáktól kezdve 50 m-es matuzsálem óriások népesítik be, amelyek különböző ökoszisztémabeli szolgáltatásokkal látnak el bennünket: ide tartozik mind az állati, mind a növényi eredetű ételforrás, a sokszínű élőhely típus és a helyi közösség megélhetésének biztosítása. Ezen felül ezek a vizes élőhelyek a szén-dioxid tározók egyik legfajsúlyosabb formái, így elvesztésük temérdek szén-dioxid felszabadulásához vezethet. Ezeket az élőhelyeket is a legjobban fenyegető erdőpusztulás globális szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásának 17-20%-áért felelős, ami meghaladja a globális közlekedési szektor emisszióját. Ugyanakkor az erdők széntározók is, és fontos szerepet játszanak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban is. Az ártéri erdők szerepe felbecsülhetetlen, mivel minimalizálják a partszakaszok erózióját, megakadályozzák a feltöltődést, védelmet nyújtanak árvíz esetén, víztisztító funkciójuk van, növelik a biológiai sokféleség mértékét, élőhelyeket és növényi eredetű tápanyagot nyújtanak. Az erdők víztisztító szerepe pedig egy olyan természetes szolgáltatás, amely milliós költségektől kímél meg bennünket. New York több millió lakóját a catskilli erdős terület látja el tiszta vízzel, míg Bázel vizét a Rajna menti erdőségek gyökerein átszivárgott tiszta víz kb. 64 millió dolláros éves költségtől kíméli meg a svájci várost.
Ugyanakkor ezen alapvető szolgáltatások ellenére ezek a területek hatalmas fenyegetésnek vannak kitéve. A városok kiterjedése, a mezőgazdasági területekké és akvakultúrává való átformálásuk, olajkitermelés, vízkitermelés, stb. komoly veszteségeket eredményez. Annak ellenére, hogy az erdők és a vizes élőhelyek létfontosságú feltételeket teremtenek az élővilág számára, köztük számunkra is, mégis naponta 350 km2 tűnik el a szemünk elől.
