A sikeres tésztagyártás titkai
Képgaléria
- A búzán kívül – a vetésforgó miatt – más ipari növényt is termesztünk, így például mustárt, napraforgót, repcét, és kukoricából is annyit, ami a saját állatállományunknak kell. Mintegy 500 ezer tojótyúkunk van, évente 120-150 millió tojást termelünk. Ennek felét a tésztagyár használja fel, a másik felét pedig Héjas tojás néven értékesítjük. Hozzávetőlegesen 90-100 ezer tonna őrleményt állítunk elő. Hasonló a helyzet a tésztaipari lisztet illetően is. A korpaféléket részben mi dolgozzuk fel saját takarmánygyárunkban, részben értékesítjük. Éves szinten 20 ezer tonna tésztát gyártunk, és ennek több mint 90 százalékát belföldön értékesítjük.
A tagosítástól a részvényekig
- Milyen múltra tekint vissza a cég?
- 1953-ban alapította az előd szövetkezetet 12 gyermelyi paraszt család, közöttük az én édesapám és nagyapám. Ami 1959-ben újraszerveződött. Talán annyiban különbözött ez a szövetkezet a nagy átlagtól, hogy itt az alapítók szinte kivétel nélkül jómódú parasztok voltak. Kiharcolták, hogy bár a szövetkezetbe be kellett menniük, maguk közül választhattak elnököt. Függetlenségüket a pártállamban is megőrizték. Ezt próbáltuk mi bővíteni, amikor megjelent a társasági törvény, és 1990-ben, az országban elsőként, részvénytársaságot alapított a szövetkezet. A tagok az alapításkor bevitt eszközök – föld, állat, egyéb termelőeszközök – arányában kaptak részvényt, a dolgozók pedig az itt letöltött évek, illetve a kereset arányában, degresszív módon, hogy a lehető legigazságosabb legyen.
- Hogyan tudták az egykori szövetkezeti gondolkodást egyszerre kapitalista szemléletre váltani a részvényesek?
- Az 50-es években Gyermely községet kihalásra ítélték. Az akkori vezetés úgy gondolta, hogy nincs létjogosultsága a Budapest-Tatabánya-Dorog háromszögben. Az itteniek azonban nem fogadták el ezt az ítéletet. Itt a földek 17 aranykorona alattiak. Ebből is látszik, hogy ezt a közösséget nem a természeti adottságok, hanem az emberek szorgalma és akarata emelte ki az átlagból. Itt soha nem gondolták a vezetők, hogy ez a szövetkezet másé volna, mindig a magukénak tartották. Elfogadták azokat a szabályokat, amelyeket a politika rájuk kényszerített, és közben azon voltak, hogy tovább gyarapítsák a szövetkezetet. Mindig felhalmoztak. Ez a szemlélet nem változott meg 1990. után sem. A részvényesek természetesnek veszik, hogy a megtermelt eredmény döntő aránya bent marad fejlesztésre, és a kisebb részét viszik haza osztalékként. Azért a szövetkezetben annyira megszokott tagi kapcsolatokat a részvénytársaság mégiscsak átformálta. Lényeges különbség volt, amikor forgalomképes lett a részvény. Azok, akik nem akartak részvényesek lenni, viszonylag rövid időn belül eladták a részüket. Sokaknak viszont ez egy aranytartalék anyagi értelemben is. Ma több mint 500 részvényesünk van. Mindig fizetünk osztalékot, ami az idén 20 százalék volt.
Fogyasztói igények
- Milyen stratégiai irány mentén halad most a Gyermelyi Zrt.?
- Négyen vezetjük a céget, az igazgatóság az operatív irányító szerv. Nekem azokban a stratégiai kérdésekben van meghatározó szerepem, amelyek a tészta ágazatra vonatkoznak. Alapvető elvárás, hogy elébe menjünk a vevő igényeinek, de ne túlságosan. Ha valaki ugyanis húsz évvel előbb dob piacra valamit, mint ahogy arra fogadókészség van, az épp olyan baj, mint ha öt évvel később. Ezt az ütemet megérezni nem könnyű. Amellett, hogy rövidtávon igazodunk a piaci igényekhez – most például, a válságra való tekintettel olcsóbb termékeket kínálunk – hosszú távon is követni törekszünk a fogyasztói elvárásokat. Ami egyértelműen látszik, hogy a félkész- és készételek iránt egyre nagyobb igény mutatkozik, s hogy az otthoni főzést fokozatosan felváltják a nagy konyhákban, éttermekben készülő finomságok. A közétkeztetés fokozatosan bővül. Ezeknek az igényeknek igyekszünk egy kicsit elébe menni, és hasonló a helyzet az egészséges táplálkozás iránti igény vonatkozásában is. Egyik folyamatban lévő fejlesztésünk során például olyan funkcionális liszt előállítására törekszünk, aminek a fehérlisztnél sokkal magasabb az élelmiszerrost tartalma, ezáltal fejti ki kedvező élettani hatását. Mi az igényeket úgy akarjuk kielégíteni, hogy közben őszinték vagyunk, és hagyatkozunk a tudomány legfrissebb eredményeire.
Minden egy helyen
- A másik új irányvonal, hogy májusban megjelennek a piacon a magyar íz világnak megfelelő, friss, töltött tészták. Ezt a választékot szeretnénk fokozatosan felfejleszteni. Terveink között szerepel egy új malom építése is, aminek az lesz a különlegessége, hogy nem csak közönséges búzát, hanem durumot is tud őrölni. Jelenleg ugyanis, a durum alapanyagot Ausztriából vásároljuk.
- Mennyiben támogatja a sikereket a részvénytársaság tevékenységi struktúrája?
- A különböző vertikumok azért segítik egymást, mert a termelés eredményességében jelentkező csúcsok és hullámvölgyek ily módon kiegyenlítődnek. Ezáltal a cég eredménye is évről évre sokkal egyenletesebb, mintha az élelmiszerláncnak csak egyféle ágában tevékenykednénk. Például óriási szállítási költséget takarítunk meg azzal, hogy minden egy helyen van. Ha semmi más előnyünk nem marad meg a konkurenciához képest, csak ez, már akkor is megélünk.
