Június 8. PRÁGAI SZENT ÁGNES: Szentek közössége a Wojtyla Házban
Ágnes nagyapja III. Béla magyar király, édesapja pedig I. Ottokár cseh király volt. Útja azonban a fényűző életmódot biztosító palotából a városszéli nyomornegyeden át a koldulórendi kolostorig vezetett…
Kezdetben édesapja többször férjhez akarta őt adni – németektől független hatalmát növelő kapcsolatokat keresve. Először a sziléziai herceg fiának ígérte. Így került Ágnes a hírhedt erkölcsű prágai udvarból leendő anyósa, a később szentté avatott Hedvig jóvoltából a trebnitzi ciszterci nővérek kolostorába. E művelt apácák nagy hatást tettek Ágnes jellemére, három év után azonban – jegyesének vadászaton elszenvedett szerencsétlensége miatt – haza kellett térnie Prágába. Ekkor atyja újra eljegyezte, ám fel is bontotta a kapcsolatot, mert lánya kezéért ekkor már a német császár és az angol király versengett. S bár Ágnes tiltakozott, atyja a német császárnak ígérte, aki a pápa kérésére Ottokár váratlan halála után visszaadta a királylány szabadságát.
Ágnes ekkor hagyta el a királyi palotát, és öltötte fel a koldusok darócruháját osztozva sorsukban, s Jézus szegény és alázatos életében. Prágába hamarosan ferences testvérek érkeztek, akiknek ajánlására közvetlen kapcsolatba léphetett a női koldulórendet alapító Assisi Szent Klárával. Klára társnőket is küldött neki, így Prágában is létesülhetett klarissza kolostor, melyből laikus mozgalom is indult lepratelep, kórház, árvaház, menekültotthon fenntartására, szolgálatára.
Ágnest méltán avatta szentté II. János Pál pápa.