Július 4. SZENT LEONIDÁSZ ÉS ÓRIGENÉSZ: Szentek közössége a Wojtyla Házban
Leonidász és fia a 2-3. századi Alexandriában éltek. Leonidász nagy gonddal nevelte a kiváló tehetségű Órigenészt, akit ugyan jobb híján pogány iskolába járatott, ám naponta megtaníttatott vele egy-egy szentírási szakaszt. Csodálattal figyelte a gyermek gyors haladását a tanulmányokban és a lelkiekben, s a Szentlélek templomának kijáró tisztelettel és szeretettel vette körül.
Septimius Severus császár 200-as zsidó- és keresztényüldözésének Leonidász is áldozatul esett. Elfogott apja követésétől édesanyja csak úgy tudta visszatartani Órigenészt, hogy összes ruháját elrejtette. Így az utcára kimenni nem tudott, levelet azonban küldött a börtönbe. Ebben kitartásra biztatta apját, hogy családjáért se adja fel hitét.
Leonidász vértanúsága után Órigenész tartotta el a népes családot naponként tanítva és tanulva kemény önfegyelemmel. Számos írásos mű őrzi tudományos munkálkodását. A gyorsíróknak és a másolóknak köszönhetően ránk maradtak az alexandriai katekéta-iskola vezetőjeként tartott előadásai. Órigenész érdeme, hogy a Szentírás hiteles szövege létrejöhetett a sokféle fordítás egybevetése által. Caesareai papként készített szentírás-magyarázataival pedig rámutatott a zsidók és a gnosztikus eretnekek előtt, hogy az Ó- és Újszövetség ugyanazon isteni kinyilatkoztatás eredményei. Kevésbé művelt követői azonban egyes tanait szélsőséges módon továbbalakítva eretnekséggé silányították. Ezért – bár szentül élő tudós volt – Órigenészt máig sem avatták szentté.
Hetvenes éveiben vértanú apja nyomdokaiba lépett: meg nem tagadott hite miatt kínzói egész testét összetörték. Szenvedései csak több hónapos néma haldoklás után értek véget.
