Jó a gyümölcs és rossz a zöldség piaca
- A csonthéjas gyümölcsök szezonja már javában tart. Mik az eddigi tapasztalatok?
- Akiknek a gyümölcsösét nem érte nagyobb fagykár, azok nagyon jó idényt zárhatnak – tájékoztatta lapunkat Bűdi Zsolt, a Bács-Zöldért Zrt. vezérigazgatója. – A májusi szárazabb hetek jóvoltából, térségünkben is remek minőségű cseresznye termett, amit 30-50%-kal magasabb áron sikerült a gazdáknak értékesíteniük, mint a korábbi években. Tapasztalataink szerint, egy-egy sikeres év jelentősen gerjeszti a termelők ültetési kedvét, vagyis hajlamosabbak tovább növelni gyümölcsöseik területét. Mi is erre ösztönözzük őket, hiszen nagyobb mennyiségnél optimálisabb a raktározási kapacitásunk kihasználtsága, folyamatosabb a szállítás, és új nyugati piacokat célozhatunk meg a jövőben.
- Hasonlóan kedvező képet mutat a meggy felvásárlása is?
- Itt már mutatkoztak problémák. Ismeretes, hogy a korai fajtákat az ország jelentős részén elpusztította a fagy. Ahol viszont megkímélte a gyümölcsösöket az időjárás, ott meggyből is kiváló minőség termett. Mindezen felbuzdulva, a lajosmizsei gazdák kezdeményezésére létrehoztak egy meggyszövetséget. E szervezet - hiába figyelmeztettük őket, hogy ez jelentősen visszaüthet a jövőt tekintve – irrelisan magas induló árakat kényszerített ki.
- Hogyan üthet vissza?
- Úgy, hogy a következő évben valószínűleg a konzervgyárak és a kereskedők egyaránt kivárnak, a korai helyett a kései és olcsóbb meggyfajtákra koncentrálva. Ez utóbbiaknak már most 200 forint alá zuhant a felvásárlási áruk. S ha várnak a nagyobb profit reményében néhány hetet a meggyszezonnal úgy a piacok, mint a feldolgozók, mit kezdenek termékeikkel a most kiemelkedő bevételt elkönyvelő korai fajták termesztői jövőre? Akkor sem veszik meg a gyümölcseiket, ha mélyen ár alá mennek, mert a felvásárlók hozzájuk viszonyítva bíznak abban, hogy a kései fajták még olcsóbbak lesznek.
- A legendás kecskeméti kajsziból, milyen termés várható térségünkben?
- A kajszibarack ültetvények nagy része elöregedett. Számos tényező nehezítette a tradíciók továbbvitelét. Éppen ezért is az új ültetvények baracktermésére még négy-öt évekig várnunk kell. Jelentősebb fagykárt egyébként nem szenvedtek a barackfák Bács-Kiskunban az idén, így a közepesnél kicsit szerényebb mennyiség várható kajsziból. Az étkezési barack felvásárlási ára 250-300, míg az ipari feldolgozásra való 100-150 forint körül várható.
- Mit mutat a termékbecslésük szilvából?
- Sajnos a korai virágzású szilvafák idei termésének több mint a felét már a tavaszi fagyok leszüretelték országszerte. De vannak olyan fajták is, amelyek az elvártnál 70-80 százalékkal adnak kevesebb gyümölcsöt. A minőséget még megjósolni nehéz, de várható, hogy magasabb vételár kompenzálhatja majd némileg a szilvatermelők veszteségeit.
- Velük ellentétben, jó év elé nézhetnek a hírek szerint a dinnyések.
- Rájuk is férne már egy igazán kedvező esztendő. Hiszen az elmúlt években felére csökkent hazánkban a dinnyeültetvények földterülete. Eddig kedvezett az időjárás ennek a gyümölcsnek, s valóban jó termésátlag és minőség várható a most induló dinnyeszezonban. Külföldi értékesítésük viszont nem könnyű, mert a hasonló minőségű görög, albán, macedón termékek hetekkel megelőzik a magyar dinnyét a nyugati plázákban. Ennél a gyümölcsnél alapvetően az árak versenyeznek, s a termelési önköltség szinte mindenütt alacsonyabb, mint nálunk. Ettől függetlenül remélem, hogy egy nagyon jó évet zárhatnak a dinnyés gazdáink, ami őket is ültetvényeik kiterjesztésére ösztönözheti jövőre.
- Milyen jelenleg a magyar zöldségek megítélése a külhoni piacokon?
- Túlzás nélkül mondhatom, hogy tragikus a helyzet. A Németországban fertőző kólibaktérium – illetve annak új törzse, aminek eredete máig vitatott -, sok ember halálát okozta Európában, az utóbbi hónapokban. Hazánkat máig elkerülte ez a hasmenéses járvány, ettől függetlenül, nálunk is – mint minden uniós országban - milliárdos veszteségeket okozott a zöldségtermelőknek. Mert a magyar kígyóuborkát, paradicsomot, paprikát, salátaféléket már csak jóval a termelői ár alatt lehet értékesíteni. Tavaly ilyenkor például, a hazai paprikát 300-350 forintért adta el a termelője, jelenleg jó, ha 120-at kínálnak érte a felvásárlók. Ez azért tragikus, mert tudjuk, hogy export nélkül a magyar mezőgazdaság egyszerűen összeomlik, hiszen jóval többet termelünk a belföldi fogyasztásnál. Most a német botrány miatt nincs igény a magyar zöldségfélékre sem, amiket a gazdák tonnaszámra semmisítenek meg. A salátákat, káposztákat sokan egyszerűen letárcsázzák és beszántják, hiszen a szedési költségük sem térülne meg az eladásukból. Az unió megszavazott ugyan 210 millió eurónyi árukiesési támogatást, de valószínűleg ebből csak morzsányi jut majd annak a kevés magyar termelőknek, aki tisztában van a pályázati lehetőségekkel. Ez nagyon érzékenyen érinti a cégünket is, hiszen árbevételünk 80%-a exportból származik. Még szerencse, hogy a zöldségfélékkel ellentétben, a gyümölcseink változatlanul népszerűek, keresettek a nyugati piacokon.
