Megszületett az 1000. kígyó a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban
A Központban tartott kígyókat egyedileg tartják nyilván, rendszeres bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatoknak vetik alá. A szaporítani kívánt egyedeket már ősszel párba állítják, hogy a kígyók a tavaszi nászidőszakot leendő párjuk mellett kezdhessék. A tenyészpárok minden évben változó összetételűek, kijelölésükkor figyelembe veszik származásukat, korábbi szaporodási sikerüket, illetve a genetikai vizsgálatok eredményeit. A végső cél az állatok visszatelepítése. Az elmúlt másfél évben száz viperát engedtek szabadon a Kiskunságban, így a vadon élő populáció, becslések szerint 600 egyed lehet Magyarországon.
A védelmi program munkatársai az idén harmadik alkalommal szervezték meg a Rákosi Vipera Napját, amely nagy érdeklődés mellett zajlott az ország 8 helyszínén. A kiállított standokkal mintegy 12 ezer ember találkozhatott. Ugyancsak sikeres volt a bécsi Schönbrunni Állatkertben tartott "Természetvédelmi Napok" elnevezésű programsorozat, ahol 32 ezer látogató ismerkedhetett meg a viperák védelmével. A jeles napokhoz kapcsolódva az osztrák Fertő-tó – Fertő-zug Nemzeti Park kirándulásokat szervezett a rákosi vipera hajdani élőhelyeire.
Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a „legkiemeltebb” kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1 millió forint. A jelenlegi populációk mindössze Magyarország két területén: a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn. A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása. A gyepek nagy részének mezőgazdasági művelésbe vonása, és a kígyók kereskedelmi célú gyűjtése mellett a szándékos pusztítás is azt eredményezte, hogy a faj a kihalás szélére került. Ezért volt szükség egy komplex természetvédelmi program elindítására, melynek része egy zárttéri tenyészállomány létrehozása is.
