A szabadság ára- filmvetítéssel egybekötött beszélgetést tart Rákóczi Szövetség Koltay Gábor filmjéről
Képgaléria
A dokumentumfilm címe: A szabadság ára
Rendező: Koltay Gábor
A film a felvidéki magyarság sorsáról, gyötrelmeiről, lehetőségeiről szól, középpontban a kiemelkedő magyar hazafi, Duray Miklós személyével.
A rendezvény bevételét a felvidéki magyar iskolák beiratkozási programjának támogatására fordítjuk, mely szövetségünk egyik legfontosabb tevékenysége. A műsort Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata is támogatja
A dokumentumfilm címe: A SZABADSÁG ÁRA
KORUNK SZABADSÁGHARCOSA
DURAY MIKLÓS
50 éve a célkeresztben
A rendező új filmje a felvidéki magyarság sorsáról, gyötrelmeiről, lehetőségeiről szól, középpontban a kiemelkedő magyar hazafi, Duray Miklós személyével. Duray személyében olyan igazságkereső, az ok-okozati összefüggéseket leíró, őszinte emberről van szó, aki ugyanakkor hiteles személyiség. Ebben a hazugsággal terhes világban azon kevesek közé tartozik, akik tiszták tudtak maradni. Ezért újra és újra meg kell kísérelni Őt eltávolítani a közéletből, hiszen a korrupt szellemi és gazdasági összefonódások, a történelemhamisítások időszakában az ilyesfajta gondolkodásmód súlyos „veszélyforrás”. Duray Miklós korunk szabadságharcosa, azon kevés hiteles „’68-asok” egyike, aki ma is szellemi igazodási pont. A ’80-as évek elején a kétszeri bebörtönzést is vállalva küzdött a magyar iskolákért, a magyar szó becsületéért, mivel meggyőződése, hogy Trianon akkor fog beteljesülni, ha végképp elfogyunk, s már nem lesz, aki magyarul megszólalna.
A dramatikus jelenetekkel átszőtt dokumentumfilm bővelkedik drámai részletekben. Megelevenedik az egykori rendőrségi és börtöncellák, a konspirációs lakások és titokban tartott helyszínek világa. Közel negyven egykori harcostárs és mai közéleti szereplő emlékezik a filmben, köztük bizalmi munkatársból lett egykori besúgó is. A krimiszerűen izgalmas alkotás sokoldalúan feltárja egy félelemmel és rettegéssel teli, beteglelkű társadalom működésképtelenségét, de arra is figyelmeztet, hogy az egykori szándékok és módszerek – kevésbé felismerhetően –, a XX. század legutolsó kelet-európai rendszerváltozásával nem szűntek meg, legfeljebb átalakultak.
A film készítése során Duray Miklóst a forgatócsoporttal nem engedték be a Pozsony szívében magasodó Szent Márton katedrálisba, a magyar királyok koronázó templomába. Személye ott nem kívánatos, mert „indulatokat gerjeszt”. A többségi társadalom önmagának soha be nem vallott, de mégis létező bűntudata és rossz lelkiismerete, következésképp állandó félelme ma is fenyegetettségben tartja a nemzet elszakítottságban élő részeit. Egyszerűbb valakit az autópálya szalagkorlátjához szorítani, ahogyan tették ezt Durayval, mint annak gondolataival vitatkozni. Az ártó és gonosz szándékokat csak akkor tudjuk leleplezni és a körülményeket megváltoztatni, ha képesek leszünk újra erős közösségé, összetartó nemzetté válni.
Köszönet mindazoknak, akik fontosnak tartották, hogy ez a film elkészüljön.
