Július 28. vasárnap, Szabolcs
Hírek, események 2011. november 16. 07:46

Mélyponton az építész szakma

Mélyponton az építész szakma
Évtizedek óta tevékeny részese térségünk környezetalakításának Borbély Lajos építész. A Kós Károly-díjas neves szakember - aki a Bács-Kiskun Megyei Építészkamara elnöke és a Bács-Tér Építésziroda vezetőtervezője - állítja: pályafutása során soha nem volt olyan mélyponton az építész szakma, mint napjainkban. Az önkormányzatok többsége elszegényedett, eladósodott, fejlesztésekre egyre kevesebb helyen kapnak újabb hiteleket, így a megrendeléseik szinte teljesen elapadtak. A devizahitelek körüli anomália miatt, rengeteg az eladó lakás, s ilyen piaci helyzetben szinte öngyilkosság társasházak építésére vállalkozni. A gazdasági válság okozta bizonytalanságok következtében, családi házakra tervezésére is egyre ritkábban érkezik megbízás.

 

- Bács-Kiskun megyét sem kerüli el az országosan jellemző, szomorú következmény: változatlanul egyre több építőipari cég jelent csődöt, rengeteg tartozást hagyva maga után. Már ott tartunk, hogy sok építész kollégám mindennapi megélhetési gondokkal küzd – nyilatkozta lapunknak Borbély Lajos. – Sok okot nem látok pillanatnyilag az optimizmusra, egy dolog viszont törvényszerű: minden hullámvölgyet előbb-utóbb hullámhegy követ. Ezért ebben az ínségesebb időszakban volna célszerű felkészülniük az önkormányzatoknak a jövőre, a gazdasági krízis enyhülésére, kidolgozva a települések fejlődését meghatározó új koncepcióik terveit.

- Az építészek egzisztenciális gondjait nem hatványozza a túlképzésük?

- Kétségtelenül ez is közrejátszik sorsuk alakulásában. A nyolcvanas években, amikor még felfutóban volt hazánkban a lakásépítés, egy esztendőben száz építész végzett az egyetemen. Mostanában öt-hatszáz építészmérnököt engednek egyre rögösebb és egyre kilátástalanabb útjukra évente a felsőoktatási intézmények. Ez is mutatja, milyen ellentmondásokat gerjeszthet a rossz oktatáspolitika. Az utóbbi időkben jellemző egyébként, hogy a tervezőmérnök jelentős hányada továbbképzi magát, és műszaki vagy hőtechnikai ellenőrként próbál megélni. 

- Kecskeméten több nagyberuházás folyik – a Mercedes Gyár építésétől a megyei kórház bővítéséig, az új uszoda, szálloda kivitelezéséig. – Ezekben milyen feladatokat kaptak építészeink?

- Sajnos semmilyet. Hasonló a helyzet a többi városban folyó beruházások esetében is – kivéve talán a mélyépítési munkákat. - Más lenne a helyzet, ha a települések önkormányzatai nem csak arra koncentrálnának, amikor egy-egy ingatlanukat értékesítik, hogy ki ad érte többet, hanem feltételek is szerepelnének az adásvételi szerződésekben. Hiszen a településeknek sem mindegy, hogy milyen épület szépíti vagy csúfítja a lakókörnyezetet az építési vagy átalakítási munkálatokat követően. Vagyis legalább annyit kiköthetnének az értékesített területekkel, ingatlanokkal kapcsolatosan, hogy az építési engedély kiadása előtt, az önkormányzat szakmai grémiuma véleményezze a terveket, s ez esetben, előnyben részesíthetnék a helyi szakembereket.

- Október negyedike az építészek világnapját, így ezt a hónapot évek óta különböző rendezvényeknek szentelik. Az idén is ünnepeltek?

- Természetesen. A hagyományainknak megfelelően, ilyenkor adjuk át a Bács-Kiskun Építészetéért díjat. Ezt építész kolléga nem kaphatja, hiszen annakidején azzal a céllal alapítottuk, hogy elismerjük a szakmánkat kívülállóként támogatók áldásos tevékenységét. Tavaly például dr. Bábel Balázsnak, Kalocsa-Kecskemét érsekének adtuk át ezt a kitüntetést. Ebben az évben is Hajóson, az egykori érseki kastélyban tartottuk megyei ünnepségünket. A Bács-Kiskun Építészetéért díjat ez alkalommal Bányai Gábornak, a megyei közgyűlés elnökének nyújtottuk át, elismerve a térségünk műemlékeinek felújítását, épített örökségünk megóvását célzó, sokszínű tevékenységét.

Kövessen minket a Facebookon is!