Schöffer-centenárium: „Budapest Kalocsa külvárosa lehetett volna”
Képgaléria
Csütörtökön, Schöffer Miklós születésének századik évfordulóján filmvetítéssel, Schöffer szimpóziummal és Schöffer grafikáinak kiállításával adózott a gyűjtemény és a város a művész életműve előtt. A nap fénypontja a Schöffer torony fénybe öltöztetése volt este 8-kor. Schöffer Miklós a Chronos 8 fénytorony terveit 1980-ban ajándékozta Kalocsa városának, melyet 1982-ben állítottak fel a buszpályaudvarnál. A torony azonban 1992-ben meghibásodott, azóta nem világított és nem mozgott. Most a centenárium alkalmából, a világítást megjavították, így este 8 órakor ismét tömegek gyönyörködhettek a műalkotásban, amit egy estére, az eredeti mellett, színes fényekkel is megvilágítottak.
A kalocsai városházán tartott hivatalos megnyitón részt vett Eléonore de Lavandeyra Schöffer-t, a művész özvegye, Roland Galharague, francia nagykövet és François Laquieze, a Francia Nagykövetség kulturális és együttműködési tanácsa, a Budapesti Francia Intézet igazgatója is.
Elsőként a Nicolas Schöffer Gyűjtemény vezetője szólt a megjelentekhez. Tamás Eszter beszédében Schöffer Miklós munkásságát méltatta.
– Nicolas Schöffer a kibernetikus szobrászat egyik megteremtőjeként, kombinálni kívánta a plasztikát a fénnyel, a mozgással, a hanggal, az idő múlásával, mindez tér-és fénydinamikus alkotásokban öltött testet. A humanista Schöffer egyaránt volt festő, szobrász, építész, várostervező, videós, számítógépes grafikus, professzor, művészetteoretikus, olyan kísérletező kutató művész, aki mindig felelősséggel és újítási szándékkal figyelt a művészet társadalomban betöltött szerepére – vezette be a megjelenteket Tamás Eszter gyűjteményvezető az alkotó életművébe. Tőle Török Ferenc, Kalocsa első embere vette át a szót.
- Schöffer Miklósra abszolút igaz az, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Nem véletlen, hogy Schöffer Franciaországban alkotott. Ám ennek ellenére kalocsai maradt, és ha haza-hazatért melegség, boldogság öntötte el a szívét. A Chronos 8 toronnyal, amit városunknak adományozott, világvárosok szintjére emelte Kalocsát. Shöffer ezt a tornyot Kalocsa szimbólumának szánta. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy ezt annak is használjuk, épp ezért fontos a mai fénybe öltöztetés, illetve a torony régi fényébe való visszaállításra törekvés – mondta köszöntőjében Török Ferenc, Kalocsa polgármestere.
A rendezvénysorozaton megjelent Eléonore Schöffer, a művész özvegye is, aki meghatottan üdvözölte a kalocsai programsorozatot, ugyanakkor kiemelte, hogy ezzel párhuzamosan Brazíliában és a világ több pontján is hasonló programok indulnak, számos nagyobb lélegzetű projekttel egyetemben.
- Ebben a pillanatban tartják az évforduló ünnepét Brazíliában, Sao Paulo-ban, ahol kiállították a kalocsai torony fotóit, sőt egy katalógusba is bekerültek az Eiffel-toronyról készült képekkel egyetemben. Nicolas Schöffer tudta, hogy városa fontosnak tartja munkáját, és szerette volna, ha szülőhelye az általa megálmodott módon fejlődhet. Valaha azt mondta, hogy Budapest lehet Kalocsa külvárosa – emlékezett Eléonore Schöffer, aki így zárta gondolatait: mindazért, ami most itt történik a szívembe zártam Kalocsát, és e rendezvény hírét magammal viszem Párizsba és a világon is terjeszteni fogom, ígérem.
A rendezvényen beszédet mondott François Laquieze, a Francia Nagykövetség kulturális és együttműködési tanácsa, a Budapesti Francia Intézet igazgatója is. Elsősorban a művész munkásságát, törekvéseit, ötleteit és kreativitását méltatta, majd konkrét példákon keresztül igyekezett szemléltetni, hogy bár Schöffer egyes ötleteit, amíg élt nem fogadták meg, ma mégis van ahol előveszik és megvalósítják terveit.
A Francia Intézet igazgatója beszédében hangsúlyozta: ezt a kapcsolatot, ami fent áll Kalocsa városa és az Francia Intézet között, meg kell erősíteni. A rendezvény színvonala, és az ahogyan a város a schöfferi hagyatékot kezeli példaértékű. Büszke arra, hogy Kalocsa egy ilyen színvonalas rendezvénnyel ünnepli meg Schöffer születésének 100. évfordulóját.
