Biológiai Sokféleség Napja: Öt éve május 22-én
Ötödik éve ünnepeljük május 22-én a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napját. A választás egyébként azért esett erre a napra, mert a biológiai sokféleség egyezmény végleges szövegét 1992. május 22-én fogadták el az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján.
Korábban december 29-éhez, a biológiai sokféleség egyezmény hatályba lépésének évfordulójához kötődött e jeles esemény, mivel azonban az év végi ünnepek miatt a világ sok országában problémát jelentett az eseményről kellő súllyal megemlékezni, 2000-ben az ENSZ Közgyűlése május 22-ét nyilvánította a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjává. A választás egyébként azért esett erre a napra, mert a biológiai sokféleség egyezmény végleges szövegét 1992. május 22-én fogadták el az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján.
Amit a biológiai sokféleségről tudni érdemes
Másfél évtizede még alig hallotta az ember a fogalmat, manapság azonban lépten-nyomon hallani a biodiverzitásról, az élővilág sokféleségéről. Mi több, a biológiai sokféleségnek az ENSZ kezdeményezésére ma már nemzetközi napja is van. Ha pedig az emberek, szakmai és társadalmi szervezetek, kormányzati szervek világszerte fontosnak tartják, hogy egy-egy kérdésnek külön napot szenteljenek, az általában azt jelenti, hogy jelentős, komoly dologról van szó, olyasmiről, amivel rendszeresen foglalkoznunk kell. Az élővilág sokfélesége esetében ez azért is fontos, mert e sokféleség fennmaradását számos veszély fenyegeti.
Mit értünk biodiverzitás alatt?
A biológiai sokféleség fogalmának pontos meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen a természetvédelmi biológiában a biodiverzitást többféleképpen is értelmezik. Hétköznapi használatra azonban elegendő az a meghatározás, hogy a biológiai sokféleség az élet megnyilvánulási formáinak rendkívüli változatosságát igyekszik kifejezni. Ez a változatosság az élővilág talán legfontosabb jellemzője, amely az élővilág fennmaradásával kapcsolatos aggodalmakkal párhuzamosan került az érdeklődés, a környezettudatos gondolkodás homlokterébe.
Egy huszonöt esztendős kifejezés
Magát a biológiai sokféleség (biological diversity) kifejezést Thomas E. Lovejoy amerikai természetvédelmi biológus, a Világbank természetvédelmi témákkal foglalkozó elnöki tanácsadója használta először, éspedig 1980-ban, még a WWF USA-beli szervezetének vezetőjeként. A rövidebb biodiverzitás (biodiversity) elnevezés annak az amerikai biológus-rovarkutatónak, Edward O. Wilsonnak a nevéhez fűződik, akinek a nevét a hangyákkal kapcsolatos kutatásain túl főleg ökológiai, evolúciós és szociobiológiai munkássága tette híressé, valamint az, hogy az On Human Nature [Az emberi természetről] című könyve 1979-ben Pulitzer-díjat kapott. Wilson a biodiverzitás (biodiversity) elnevezést 1986-ban írta le először.
Hány faj él a Földön?
A Földünkön élő fajok számát legfejjebb csak megbecsülni tudjuk, hiszen még ma is évről évre fedeznek fel új fajokat a természettudósok. Nagyjából 1,5 millióra tehető a napjainkig leírt, felfedezett állat- és növényfajok száma, ám nem kétséges, hogy ennél még sokkal több faj vár felfedezésre. A legóvatosabb becslések szerint is úgy 5 millió faj élhet a Földön, ám egyes vélekedések szerint bolygónkat benépesítő állat- és növényfajok száma akár a 80 milliót is elérheti. A felfedezésre váró fajok legnagyobb része rejtett életmódot folytat, nehezen megközelíthető élőhelyen él, avagy nehezen különböztethető meg más fajoktól. Többségük a feltételezések szerint a rovarok közül kerül ki.
Az ismert fajok száma
Az alábbi lista néhány ismertebb állat- és növénycsoport ismert fajainak számát tekinti át.
Emlősök: 5416 faj
Madarak: 9917 faj
Hüllők: 8163 faj
Kétéltűek: 5743 faj
Halak és rokonaik: 28.500 faj
Rovarok: 950.000 (!) faj
Puhatestűek: 70.000 faj
Rákok: 40.000 faj
Egyéb gerinctelenek: 130.000 faj
Mohák: 15.000 faj
Harasztok: 13.000 faj
Nyitvatermők: 980 faj
Kétszikűek: 200.000 faj
Egyszikűek: 60.000 faj
Zuzmók: 10.000 faj
Miért fontos a sokféleség?
Az élővilág változatossága nem véletlenül alakult ki! A sokféleség biztosítja a bioszféra stabilitását. Minden kipusztult fajjal, a sokféleség bármilyen csökkenésével maga a bioszféra veszít a stabilitásából, ami különösen kataklizmák, természeti katasztrófák, járványok esetén érzékelhető. Minthogy a bioszférától az ember sem függetlenítheti magát, elemi érdekünk a sokféleség védelme. Emellett a biológiai sokféleség voltaképpen természeti erőforrás is, amelyre az embernek feltétlenül szüksége van. Az élővilág számos képviselője ugyanis közvetlenül is hasznot hajt az embernek. A sokféleség csökkenésével olyan esetleg ma még ismeretlen fajok tűnhetnek el a Földről, amelyek az ember számára is hasznot hozhattak volna. A biológiai sokféleség megtartása mellett természetesen még számos más érv is szól, ám egyik sem olyan kifejező, mint a klasszikus szállóige, amely szerint a változatosság gyönyörködtet.
A sokféleség szintjei
A biológiai sokféleségnek többféle szintje is van. A természetvédelmi biológusok genetikai, ökológiai, és taxondiverzitást is megkülönböztetnek. Ezek közül a legutóbbi tűnik a legkézenfekvőbbnek, hiszen a taxondiverzitás a sokféleséget rendszerint a fajok számosságával fejezi ki. A genetikai diverzitás esetén egy-egy csoporton (pl. fajon, populáción) belüli genetikai sokféleségről beszélünk, az ökológiai diverzitás pedig lányegében az életközösségek szerkezetében megmutatkozó sokféleséget jelenti.
A sokféleség védelme
A biológiai sokféleség megőrzése rendkívül összetett feladat. Meg kell védeni a természetes élőhelyeket, az ott élő ökoszisztémát. A védelem érdekében rezervátumokat, nemzeti parkokat, természetvédelmi területeket kell kialakítani. Emellett mérsékelni kell az ember környezetkárosító, környezetet átalakító tevékenységét is. Meg kell védeni magukat a veszélyeztetett, kipusztulástól fenyegetett fajokat is, ehhez konkrét természetvédelmi programokra, nemzetközi egyezményekre is szükség van. A közvetlen védelmi intézkedések mellett az oktatás, az ismeretterjesztés, a környezettudatos szemlélet formálása is elengedhetetlen eleme a biológiai sokféleség védelmének. Végső soron ez a célja a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjának is. Felhívni a közvélemény, a széles nyilvánosság, a társadalmi szervezetek és kormányzati szervek figyelmét mindazokra a veszélyekre, amelyek a földi élet sokféleségét fenyegetik, valamint arra, hogy a biodiverzitás megőrzése csak széleskörű összefogással lehetséges.
Természetvédelmi biológia
Az élővilág sokféleségének megőrzése igen bonyolult, összetett szakmai feladat, amelyhez igen kiterjedt tudományos ismeretekre van szükség. Ezért az elmúlt évtizedek természetvédelmi erőfeszítéseinek, az ilyen irányú kutatásoknak természetes következménye volt egy új tudományterület, a természetvédelmi biológiai megszületése. A természetvédelem biológiai kérdéseivel foglalkozó tudományág jelentőségét nem csupán külföldön értékelik, hanem itthon, Magyarországon is. Az I. Magyarországi Természetvédelmi Biológiai Konferenciára 2002 novemberében került sor Sopronban. A hazai természetvédelmi biológia elismertségét jelzi, hogy az I. Európai Természetvédelmi Biológiai Kongresszust, amelyre 2006. augusztusában kerül majd sor, Egerben rendezik.
Forrás: greenfo, wwf, fánk
