A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közleménye
Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) programban kezdődő Natura 2000 földterületek vásárlásáról az Alpár-Bokrosi öblözetben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén.
A 21. században a folyók és árterek ökológiai, természetvédelmi szerepe egyre inkább felértékelődik, hiszen a legtöbb folyót és árteret megzabolázta már az emberiség, különösen Európában. Így történt ez a Tisza-völgyben is a 19. század közepén - az úgynevezett Vásárhelyi Terv keretében - a hajdani kiterjedt tiszai ártér mezőgazdasági művelésbe vétele céljából. Ám a huszonegyedik század Európa-szerte új eszmét és gondolatokat sugall számunkra, melynek sokat hangoztatott alapelve a fenntartható és bölcs tájhasználat.
Az Európai Unióban a mai mezőgazdálkodás sokkal többet jelent, mint egyszerű árutermelést. A vidéki térség ugyanis nem csupán a termelés színtere, hanem biológiai és társadalmi élettér is, ezért a mezőgazdaság arra is hivatott, hogy a vidék sokoldalúságát - azaz nem csak termelő funkcióját, hanem esztétikai képét és az élővilág sokszínűségét (biodiverzitását) is - fenntartsa. Másrészt civilizált világunkban a természeti jelenségeket mint amilyen például az árvíz - gyakran katasztrófának nevezzük, holott ezek ősidők óta munkálkodó folyamatok, elválaszthatatlan részei földi életünknek. Elődeink az akkor még tágas világban szükségből is bölcsebbek voltak és tudomásul vették, hogy az ártér időszakosan vízjárta terület, gazdálkodásukat a vízjáráshoz igazították és kihasználták a víz termékenyítő hatását.
Az Alpár-Bokrosi öblözet a mai napig a Tisza természetes ártéri területe, mint ahogy ezt az elmúlt évek árvizei is jelzik. Az öblözetet a nyárigát részlegesen ötven éven át 1998.-ig védte a folyó kisebb áradásaitól. A nyárigát legutóbbi átrobbantása árvíz- és töltésvédelmi okokból vált szükségessé, amire a korábbi évtizedekben már több alkalommal volt példa. Az elmúlt évek rendkívüli árvizeinek eredményeképpen kialakult zavaros helyzet a nyári gát felülvizsgálatát és további sorsának kimunkálását tette szükségessé. A felülvizsgálat elsődleges szempontjai az árvízvédelem, és a töltésen belül elhelyezkedő Kiskunsági Nemzeti Park részét képező, valamint az EU csatlakozás során Közösségi Jelentőségű ún. Natura 2000 területek hálózatába jelölt értékes holtágak, ártéri rétek, erdők hosszú távú megőrzése és lehetséges mértékű rehabilitációja, valamint a védelmi funkciók összehangolása a mezőgazdálkodással.
A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) című nagyszabású tiszai árvízvédelmi program keretében a vízügyi szakemberek előirányozták a víz biztonságos levonulása szempontjából veszélyes hullámtéri művek elbontását, illetve kiépítettségük csökkentését. Ennek megfelelően a VTT megfogalmazta az alpári nyári gát tiszaugi vízmércéhez viszonyított korábbi 750 centiméteres kiépítettségének 700 centiméterre történő visszabontását és bizonyos szakaszon a töltés áthelyezését. Ezzel egyidejűleg a VTT a csökkentett szinten helyreállítandó gát nagyvízi védelme és a nemzeti park terület vízpótlása érdekében egy nagy kapacitású vízbeeresztő műtárgy építését tervezi. Az árvízvédelem nem függhet a mezőgazdálkodástól, hiszen az érvényben lévő jogszabályok szerint a folyók töltésezett árterületein az úgynevezett hullámtérben mező- és erdőgazdálkodás csak saját kockázatra folytatható. Ez érvényes az Alpár-Bokrosi öblözetre is, hiszen a földeket nem fővédmű, csak nyári gát védi.
Más megközelítést igényel a természetvédelem és a mezőgazdálkodás kapcsolata, hiszen a nemzeti parknak kötelezettsége az ártéri holtágak és vizes élőhelyek vízigényének biztosítása még akkor is, ha nincs árvíz.
A természetvédelmi és földhasználati problémák rendezésére a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 75 %-os társfinanszírozott Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) támogatásának elnyerésével a VTT-hez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő környezet- és természetvédelmi beruházási programot indít Natura 2000 földterületek vásárlása a KNP g. illetékességi területén címmel.
A program első fázisában 422 milló Ft. értékben, mintegy 1500 ha földterület megvásárlására kötött 2005. április végén támogatási szerződést a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
A természetvédelmi és árvízvédelmi célok elérése érdekében a megvásárolt földterületeken tervezett tevékenységek, melyekre további KIOP pályázatot nyújtott be idén az igazgatóság:
Az árvízvédelemmel összhangban a visszatartott víz hasznosításával vizes és nedves élőhelyek, holtágak rehabilitációja fejlesztése, védelmi funkciójuk kiteljesítése, a földhasználat rendezése, az ártérhez igazodó művelési ág változtatások, tájrehabilitáció,
Új típusú ártéri természetvédelmi kezelési módok bevezetése,
A helyi gazdálkodók bevonása a rehabilitált területek kezelésébe, fenntartásába,
Az agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési támogatási rendszerek helyi szintű kidolgozása, és beindítása,
Új típusú munkahelyek és megélhetési formák, létrehozása.
Erdei iskola létesítése a térségben.
Az erdei iskolaprogramhoz kapcsolódóan a környezettudatos, ökologikus szemlélet és jövőkép kialakítása, fejlesztése.
A programról részletes információkkal Dr. Kardos Mária (30/4884-555) és Bártol István (30/4884-539) rendelkezik. Kérem, ha kérdése van keresse kollegáimat.
Dr. Iványosi Szabó András mb. igazgató
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Forrás: www.knp.hu
