Napi Evangélium: „A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával.”
Elmélkedés:
Jézus születésének hírüladására emlékezünk a mai napon. Jézus születésének ünnepe (december 25. karácsony) előtt kilenc hónappal Gábor angyal meghozza a hírt a Názáretben élő Máriának, hogy gyermeke fog születni, ahogyan erről az ünnep evangéliumában olvasunk.
Mária az első pillanat zavarodottsága után megérti Isten szándékát, és igent mond arra, hogy ő legyen Isten Fiának anyja. Bár ehhez hozzá kell tennünk, hogy aligha fogta fel teljes mértékben az üzenet tartalmát és a pillanat jelentőségét. Mária beleegyezésére a Szentlélek hatására megfogan méhében a Gyermek, Jézus. Az ünnep lényege tehát az, hogy az angyal és Mária közti párbeszédet követően megkezdődik Jézus élete Mária méhében, s ezzel lezárul az ószövetség időszaka és elkezdődik az üdvösségtörténet új szakasza.
Köszöntésében Gábor angyal „kegyelemmel teljes”-nek (Lk 1,28) szólította Máriát, majd pedig többek között ezt mondja neki: „Kegyelmet találtál Istennél” (Lk 1,30). Isten kegyelme kíséri Máriát egész élete során, s ennek köszönhetően Jézus édesanyja személyében megcsodálhatjuk, hogy mire képes az ember, ha együttműködik Isten kegyelmével. Vagy még pontosabban fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy az isteni kegyelem képes átalakítani egy ember életét. Mária esetében azonban inkább arról van szó, hogy fogantatásának pillanatától kezdve Isten alkalmassá tette őt az együttműködésre az által, hogy nem engedte, hogy emberi természetét megfertőzze a bűn.
Minden ember az ősbűn következményeként bűnös természettel jön a világra, és a megkeresztelésekor kapja meg azt a kegyelmet, amely helyreállítja a bűn által megromlott kapcsolatot a Teremtővel. Engedjük, hogy Isten átalakítson bennünket a megtérés kegyelme és az Eucharisztia szentsége által!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Jóságos Istenem, hálás szível köszönöm neked mindazt, amivel mindennap elhalmozol Jóságodból, köszönök mindent azok helyett és nevében is, akik ezt nem teszik meg. Édes Jézusom, határtalan Jóság! Milyen sokat tettél azért, hogy az emberek viszontszeressenek. Miként lehetséges mégis, hogy sokan nem szeretnek téged? Szent kegyelmeddel eltökélem, hogy amennyire csak képes vagyok, szeretlek téged mindenek fölött!
