Napi Evangélium: „Szent Atyám, tartsd meg a te nevedben azokat, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi.”
Elmélkedés:
Főpapi imájának második részében Jézus a tanítványiért imádkozik az utolsó vacsorán. Két lényeges dolgot kér számukra: az Atya tartsa meg őket az ő nevében és szentelje meg őket az igazságban.
Az első kérés azt jelenti, hogy a tanítványok maradjanak meg az Atyával való közösségben, amelynek alapja a szeretet. Jézus mindvégig kitartott az Atyával való szeretet-egységben, s most azért fohászkodik, hogy a tanítványok is ugyanilyen kapcsolatban maradjanak a mennyei Atyával. Szavait így is érthetjük: a tanítványok maradjanak mindig Istené, és mindent az ő nevében tegyenek. Az egy Istenhez való kötődés a tanítványok lelki egységét eredményezi az Atyával.
A második kérés arra vonatkozik, hogy a tanítványok egyedül az Atya segítő kegyelmével tudnak majd kitartani az üldözések és a megpróbáltatások idején a Jézus által hirdetett igazságban. Ezt az igazságot a tanítványoknak nem csupán elfogadniuk és megélniük kell, hanem hirdetniük is a világban, hogy minden ember megismerhesse Krisztus igazságát. A krisztusi igazság megismerése, elfogadása és hirdetése a megszentelés következménye. Jézusnak ez a kérése tehát arra irányul, hogy tanítványai megszentelődjenek, azaz a kegyelem segítségével Istennek éljenek, és életükben megvalósítsák mindazt, amit az Atya kíván tőlük.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, ha meggyőződéssel vallom, hogy szegény vagyok, de egy őszinte pillanatban észreveszem, hogy büszkeségem és irigységem gazdagon burjánzik, szabadíts meg önmagamtól! Uram ha véletlenül összekeverem a mennyek országát e világ birodalmaival, add, hogy benned boldogságot találjak, és csak benned bízzak! Boldog Kalkuttai Teréz
