Nemzeti park a Duna mentén
Mosonmagyaróvári környezetvédők eveztek fel Pozsonyba, hogy tanácskozásra hívják Miklós Lászlót. A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány képviselői a Mosoni-Dunán, majd a folyamon csónakkal eveztek fel Pozsonyba, hogy meghívójukat átadják a szlovák szaktárca vezetőjének.
Távollétében, de nevében a minisztérium illetékesei vették át az invitáló levelet. A szervezet más aktivistái Budapestre ereszkedtek le a folyón, hogy a magyar környezetvédelmi minisztert is meghívják az augusztus 26-i tanácskozásra. A közös nemzeti park a kezdeményezők szerint olyan régiófejlesztési ernyőt biztosít a térség számára, amely a mosonmagyaróvári környezetvédők sajtóközleménye szerint státusával javítani képes a térség megítélését, idegenforgalmát, mezőgazdasági és egyéb termékeinek piacát a természeti értékek fenntartása mellett.
A nemzetközi probléma megoldása csak tudatos és folyamatos munkával történhet, ezért nem elegendő a térség problémáit az önkormányzatok pénzére és eseti költségvetési támogatásokra alapozott natúrpark keretében megoldani áll a dokumentumban. Egy csónakban evezünk A meghívó postázásának frappáns módja mellett nem véletlenül döntöttek a környezetvédők. Ezzel is azt szerettük volna hangsúlyozni, hogy a Duna összeköti a két országot, hiszen ugyanúgy keresztülfolyik Pozsonyon és Budapesten, Szigetközön és Csallóközön mondta az evezőscsapat vezetője, ifj. Wlasitsch Mirkó. Konkrét példával is indokolta, miért kell védettebbé tenni a régiót. A szarvasok korábban átjárták a határt, s ez frissítette állományukat. Amióta megépült az üzemvízcsatorna, nem tudnak átjárni, az állomány nem frissülhet fel annyira, de a nemzeti park létrehozásával vadátkelőhelyek is létesülhetnének.
A mosonmagyaróvári közalapítvány Szlovákiában a somorjai székhelyű Fórum Regiófejlesztési Központtal vette fel a kapcsolatot, hogy az felmérést készítsen az elképzelt nemzeti park szlovákiai részén fellelhető természeti kincsekről és egyéb, megőrzendő értékekről. Erről Tuba Lajos, a somorjai központ igazgatója tájékoztatta lapunkat. Mosonmagyaróvár és környéke, vagyis a Felső-Szigetköz önkormányzatai és civil szervezetei most közösen azt vizsgálják, hogyan lehetne nemzeti parkot létesíteni, és az milyen előnyökkel járna az ott élők számára mondta a magyarországi oldalon már előrehaladottabb munkálatokról Tuba Lajos. Munkájuk eredményét augusztus 26-án, Dunakilitiben ismertetik egy konferencián. Régi vita, hogy lehet-e a Szigetközben nemzeti park vagy sem, és ezt a hivatalos magyar környezetvédelem sem döntötte még el egyértelműen. Ez az akció alulról jövő kezdeményezés, a hivatalos környezetvédelem nem is részese, csak a szigetközi szakemberek. Az nyilvánvaló: nemzeti park csak a csallóközi résszel közösen alakítható ki. Az egésznek ugyanis a kétoldali mellékágrendszer egyes részei alkotnák a magvát, amelyek szigorúan védettek lennének.
Az igazgató közölte, Szlovákiában a Dunai Erdők Tájvédelmi Körzet igazgatósága feladatul kapta a környezetvédelmi minisztériumtól, hogy készítsen elő egy anyagot egy ilyen esetleges nemzeti parkról, s ezen már dolgoznak is. Politikai egyezség is kell Azt egyelőre nem tudjuk, mikor kezdődik majd a párbeszéd az érintett szlovákiai önkormányzatokkal és a lakossággal. Nyilván akkor, amikor Szigetközben is előrébb mozdul az ügy vélekedett Tuba. Nagyon fontos az is, mikor jutnak el oda a politikusok, hogy megegyezzenek a dunai vízlépcső ügyében. Ilyen megállapodás nélkül ugyanis nem hozható létre a park, mert a Duna mellékágai el vannak zárva a folyótól. Kellő politikai akaratra van szükség, mert áthidalhatatlan szakmai problémák nincsenek; most is folynak tárgyalások, és különböző szakterületeken már közel vannak a megegyezéshez. Tuba szerint a mellékágrendszert a nemzeti park kialakításával egyidejűleg köthetnék össze a Dunával, mert így eleve olyan megoldást kereshetnének, amely környezeti-természetvédelmi szempontból is a legelőnyösebb.
Forrás: Új Szó-forestpress
