Április 27. szombat, Zita
Hírek, események 2005. október 11. 08:30

A szomszédban a madárinfluenza

Jelen pillanatban nincs madárinfluenza Romániában, bár még vannak gyanús esetek, jelentette ki lapunknak Székely Ervin román egészségügyi államtitkár arra hivatkozva, hogy a ragályos betegségek európai központja nem talált madárinfluenzára utaló jeleket a nekik elküldött három román házi szárnyasból vett mintában.
Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a Duna-deltát felölelő Tulcea megye egyik kis településének parasztgazdaságában elhullt kacsatetemekben korábban kimutatták a madárinfluenza antitesteit. Az európai eredmények ezt később cáfolták. Székely szerint a téves következtetést egyrészt a hazai laboratóriumok még kezdetleges módszerei, másrészt a madárinfluenzára utaló tünetek okozhatták. Jelenleg nem tudni, milyen járvány okolható a vándormadarak és a házi szárnyasok pusztulásáért. A helyzet tisztázása érdekében - két másik Tulcea megyei településen negyven hattyútetemet találtak - újabb mintákat küldtek a londoni laboratóriumnak. Ezek eredményére még néhány napot várni kell. A román egészségügyi minisztérium szigorú, nyolc településre kiterjedő vesztegzárat és a szomszédos megyékre kiterjedő vadásztilalmat vezetett be az egyelőre ismeretlen járvány megfékezése érdekében. A helyzetet súlyosbította, hogy a Tulcea megyével határos Konstanta és Ialomita megyében, valamint az Al-Duna mentén valamivel délebbre fekvő Calarasi megyében is találtak gyanús vándormadártetemeket. Ugyanakkor 45 ezer védőoltást küldtek szét a leginkább veszélyeztetett településeknek. Tegnap délelőtt mintegy négyezer személyt oltottak be három érintett megyében, és elrendelték az összes háziszárnyas kiirtását. A néhány száz baromfi elpusztítása azonban a jelenlegi adatok fényében, úgy tűnik, felesleges volt, erősítette meg lapunknak Székely Ervin. A pánikhangulat viszont már jelentősen enyhülni látszik, bár az élet még nem tért vissza a rendes kerékvágásba. A romániai helyzet kezelésére közegészségügyi válságstáb ült össze, s ezzel egy időben a román hatóságok betiltották az élő és vágott baromfi behozatalát 15 országból, a határállomásokon pedig szigorítják az állategészségügyi intézkedéseket. Elrendelték a Duna-deltában előforduló vadmadarakból vett biológiai anyagok laboratóriumi vizsgálatát, a deltában szabadon élő háziállatok begyűjtését és egészségügyi ellenőrzését. A román szakemberek valószínűnek tartják, hogy leginkább a nagy lilik, a vadkacsa és a vadliba hurcolhatta be Romániába a madárinfluenzára hasonlító vírust. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter az MTI-nek kijelentette, Romániának másfél millió adag influenza elleni oltóanyagra lenne szüksége ahhoz, hogy veszély esetén védőoltással lássák el a leginkább veszélyeztetett csoportokhoz tartó személyeket. Jelen pillanatban viszont csak 520 ezer influenza elleni oltóanyaggal rendelkezik, amit az esetleg emberre is átterjedő madárinfluenza megelőzésére felhasználhat. A román miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, nem hisz egy katasztrófaváltozatban, amennyiben elvégzik a megelőző védőoltásokat. Az Európát is fenyegető járványveszélyt azonban kár lebecsülni: a hétvégén Törökország északnyugati részén mintegy kétezer pulyka pusztult el madárinfluenza következtében. A betegség felbukkanását izolált jelenségnek nevezte Halil Yavuz Kaya kormányzó-helyettes. A Manyas városánál található pulykatenyésztő-telep egy természetvédelmi terület közelében fekszik, amely a legkülönfélébb madárfajok kedvelt lakóhelye. A hatóságok itt is vesztegzárat rendeltek el. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy már az Egyesült Államok is felkészült a legrosszabbra: becslések szerint akár 1,9 millió amerikai is meghalhat madárinfluenzában. A fenyegető világjárvány következtében nyolc és félmillió ember szorulna kórházi ápolásra, ami 450 milliárd dolláros kiadást jelentene. George W. Bush elnök a múlt hét végén a Fehér Házban tanácskozott a nagy gyógyszergyárak vezetőivel. A francia Sanofi-Aventis pennsylvaniai leányvállalata szeptember óta százmillió dolláros állami megrendelés alapján gyárt oltóanyagot, a GlaxoSmithKline németországi egységénél fejleszti a vakcinát. A gyárak attól tartanak, hogy a sietség miatt az oltóanyag esetleg túl sok melléhatással jár majd, és szeretnék elérni, hogy a kormányzat előre mentesítse őket a kártérítési perek alól. Másrészt a nagy tételben gyártott, de olykor felhasználatlanul maradó influenza-oltóanyagok jelentős kockázat mellett minimális hasznot hoznak, és a cégek szeretnék az államra hárítani a rizikót. A múlt héten kétpárti törvényjavaslatot terjesztettek az amerikai szenátus elé arról, hogy az oltóanyag esetében a szövetségi állam garantálja a gyógyszergyárak nyereségét. A huzavona közben előfordulhat, hogy a vakcina, amelyről a vita folyik, nem készül el időben. Előbb ugyanis meg kell várni, pontosan milyen vírus okozza majd a járványt, utána pedig versenyt kell futni a betegséggel. Bush elnök előre figyelmeztetett, hogy ha a járvány felüti a fejét Amerikában, akkor a fertőzött régiókra karantén vár. A kormány forgatókönyve az oltóhelyek elleni támadásokkal, fosztogatással, utcai harccal, az áramszolgáltatás és a közlekedés összeomlásával is számol. Magyarország is komolyan veszi a veszélyt: állat- és közegészségügyi intézkedésekkel és tervekkel igyekszik elkerülni a járványt. Ha akárcsak egyetlen baromfi esetében is kimutatják a kórokozót, életbe lép a vészforgatókönyv: karantén, biztonsági zónák, szigorú fertőtlenítési előírások. A közelmúltban három egészségügyi vezetőn tesztelték azt az itthoni oltóanyagot, amely védelmet nyújthat az embereket is támadó világjárvány ellen. Arra, hogy az elsők között kifejlesztett oltóanyag valóban hatásos-e, még pár napot várni kell: a három vezető szervezetének reakciója dönti el, hogy sikerült-e a kutatás. forrás:Népszabadság

Kövessen minket a Facebookon is!