Kecskeméten tanácskozott és a Wojtylába is ellátogatott a Roma Pasztorációs Referensek Testülete
Képgaléria
A találkozó középpontjában a roma közösségek lelkipásztori gondozása – a cigánypasztoráció lelki, szociális és kulturális vonatkozásai – álltak. A kétnapos tanácskozás során a testület tagjai személyes találkozások, intézménylátogatások és tapasztalatcserék révén mélyíthették szakmai ismereteiket.
A hétfő délutáni gyülekezés helyszíne a Wojtyla Barátság Központ volt, ahol Farkas P. József, a népkonyha alapító-igazgatója köszöntötte az érkező vendégeket. Bemutatta a jótékonysági szervezet cigánymissziós tevékenységét, valamint átfogó képet adott a szociális-közművelődési intézmény húszéves szolgálatáról, melyet a legelesettebbekért végeznek.
– Magánalapítású, teljes egészében nagylelkű adományozóink jóvoltából fenntartott és immár huszadik esztendeje működtetett karitatív létesítményünkben naponta mintegy százhúsz rászorultat látunk el meleg étellel és ruhaneművel. Emellett ismeretterjesztő előadásokat, kirándulásokat és önkéntes közhasznú akciókat szervezünk, hogy elősegítsük a hozzánk fordulók társadalmi visszailleszkedését. Mindezt névadó atyánk, égi patrónusunk, Szent II. János Pál pápa – Karol Wojtyla – mennyei közbenjárásával tesszük – fogalmazott Farkas P. József.
A rendezvényen végül Székely János szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Boldog Ceferino Intézet igazgatója is tiszteletét tette, aki köszönetet mondott a Wojtyla átfogó missziói munkájáért.
Az illusztris vendégek sorát a Wojtyla Barátság Központ több támogatója – így Pintérné Farkas Csilla, a keceli Pintér Művek tulajdonos-ügyvezetője, Pintér Csaba hitvestársa, valamint a hölgy testvére, továbbá Balogh Károly helvéciai polgármester – megjelenése tette igazán teljessé.
A tematikus programsorozat hétfő este a Római Katolikus Helynökségen folytatódott beszámolókkal, majd a Szent Miklós-templomban ünnepélyes szentmisével zárult a nap. Kedd délelőtt a résztvevők a Dilexi te kezdetű pápai buzdítás gondolatait járták körül, végül a Biztos Kezdet Gyerekházba mentek, ahol a roma családokkal való nevelési és szociális együttműködés gyakorlati oldalát ismerhették meg.
A kecskeméti tanácskozás megerősítette: a cigánypasztoráció nem csupán szociális feladat, hanem keresztény hivatás, melynek középpontjában az emberi méltóság, az elfogadás és a felebaráti szeretet áll – mindaz, amit a hitből fakadó cselekvő szeretet leginkább megmutat.
A Roma Pasztorációs Referensek Testülete e találkozóval is tanúságot tett arról, hogy a Katolikus Egyház a roma testvérekben nem problémát, hanem értéket és küldetést lát: olyan közösségeket, akik a hit, a kultúra és az emberi kapcsolatok terén egyaránt gazdagítják az Egyházat és a teljes társadalmat. A kecskeméti esemény így nem csupán tanácskozás, hanem lelki megerősödés és közösségi újjászületés is volt – a szolgáló szeretet és az evangélium fényének jegyében.
