Orosz rulett – A Roszatom kockázatai
Átláthatatlan Roszatom
Állami támogatások: A Roszatom egyáltalán nem piaci alapon működik: csak 2012-ben 2,97 milliárd euró állami támogatást kapott. Emellett egyéb, közvetett támogatásokban is részesül: például a lazán szabályozott hulladékkezeléssel is óriási összegeket nyer.
Állami kontroll: A Roszatomot alapvetően az orosz elnök és az orosz kormány irányítja. A vezérigazgatót és a vállalat felügyelő bizottságának összes tagját közvetlenül az elnök nevezi ki.
Hadititkok: Oroszország és a Roszatom ma titokban tartott nukleáris birodalommal rendelkezik, amelyben alig különül el egymástól a hadászati nukleáris program és az atomenergia villamosenergia-termelésre történő hasznosítása.
Törvények felett: A Roszatom tevékenységeire, kiadásaira, vagyonfelhasználására vonatkozó adatait nem köteles közzétenni. A vezérigazgató emellett – az orosz szövetségi jog szerint – jogosult bármely adat vagy információ államtitokká minősítésére.
Alkalmatlan Roszatom
A Roszatom reaktorépítési projektjeit nem csupán a megfelelő biztonsági ellenőrzési mechanizmusok hiánya és biztonsági aggályok, de késedelmek és költségtúllépések is jellemzik – csakúgy, mint a nukleáris iparág minden más szereplőjét a világ bármely részén. Azokban az esetekben, ahol a befektetők a saját pénzükből finanszírozták a projektet, és nem hagyták a Roszatomra a finanszírozást, a potenciális ügyfelek vagy arra az energiára várnak, amelyről azt hitték, hogy már évekkel korábban hozzájutnak, vagy költségeik elképesztő méretű növekedésével küzdenek. Például Bulgária esetében, ahol végül leállították a projektet, amikor rádöbbentek, hogy a költségek időközben az eredetileg tervezett összeg kétszeresénél is nagyobbra nőttek.
A külföldi építkezésekkel kapcsolatban a Roszatom a valóságosnál több olyan reaktorról beszél, amely építés alatt áll. 2012-ben 30 építés alatt álló vagy aktív projektnek minősülő külföldi reaktorfejlesztésről számolt be. 2014-re nyilvános honlapján már csupán 13 kivitelezés alatt álló reaktort említ. A valóságban a Roszatom által felsoroltak közül mindössze 4 áll építés alatt: kettő Kínában, egy Indiában, egy pedig Fehéroroszországban. Hasonló a helyzet az oroszországi belföldi projektekkel is: a 2008-as 42 reaktorról szóló tervhez képest jelenleg csak 9 blokk épül.
Embertelen Roszatom
A kiégett fűtőelemek Roszatom általi újrafeldolgozása a környezet nagyarányú radioaktív elszennyezéséhez, az egész lakosság egészségének fokozott veszélyeztetéséhez, súlyos balesetek bekövetkezésének kockázatához és a szennyező anyagok még nagyobb mértékű szétterjedéséhez vezet. A reprocesszálásnak az egyetlen eredménye az, hogy megnövekedik a nukleáris fegyverek elterjedésének kockázata, a fegyvergyártásra alkalmas plutónium oroszországi készleteinek folyamatos növekedése révén.
„Majak környékén, Muszlimovóban 4-szer gyakoribb a rákbetegség és 25-ször több a genetikai rendellenesség, mint Oroszország többi részén, valamint a lakosság nagy többsége legalább 5 súlyos betegségben szenved egyszerre (szívbetegség, magas vérnyomás, asztma stb.). [3] Ennek ellenére 2014 augusztusában Magyarország további kiégett fűtőelemeket küldött Majakba a háborús Ukrajnán át, ami elképesztő felelőtlenséget és kockázatot jelent” – mondta Mező János, a Greenpeace kampányfelelőse.
A Roszatom mint üzleti partner minden szempontból komoly aggályokat vet fel. Pénzügyi, biztonsági, politikai és védelmi szempontból a társaság belföldi és nemzetközi nukleáris terjeszkedési ambíciói szükségtelen és elfogadhatatlan kockázatokat jelentenek mind a lakosságra, mind pedig a potenciális ügyfelekre nézve.
A Greenpeace felszólítja ezért a magyar kormányt, hogy álljon el minden Majakba induló szállítástól, és a paksi bővítéstől. Valamint felszólítjuk az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH), a felelős kormányszerveket és mindkét paksi atomerőművi céget, hogy hozzák nyilvánosságra: milyen bizonyítékaik vannak arra, hogy a Magyarországról kiszállított sérült és kiégett fűtőelemek reprocesszálása során nem kerül radioaktív szennyeződés a környezetbe.
