Az utolsó jeladós kék vércse is elhagyta a Kárpát-medencét
Képgaléria
Az elmúlt tíz év adatsoraival összevetve azonban az idei év másban is különlegesnek számít. Valószínűleg az utóbbi évtizedek legnagyobb mezei pocok „inváziójának” köszönhetően a kék vércsék jelentős része eddig nem tapasztalt mértékben halogatta elindulását a költőterületről, és vélhetően sok máshonnan származó vonuló példány is csatlakozott hozzájuk. Korábban október első hetében soha nem számoltunk 2 400 feletti példányszámú éjszakázó vércsét. Ezzel szemben madaraink idén még október második hetében is közel hasonló számban időztek a térségben.
Az elsősorban a Délkelet-Alföldön (HU), a Bánságban (RO) és a Vajdaságban (SRB) időző kékvércse-csapatok végül október 13-án kiléptek a Kárpát-medencéből, és megkezdték a
8 000 kilométeres vonulást az afrikai telelőterületekre. Köztük volt a harmadik hazai, idén műholdas adóval jelölt, „András” nevű kék vércse is.
„András” és jelöletlen társai a meteorológusoknál is jobban jelzik, hogy nemsokára beköszönt a hűvösebb idő.
A Magyarországon, Olaszországban és Kazahsztánban 2014-ben jeladóval felszerelt kék vércsék, valamint a tavaly ősszel Északkelet-Indiában, Nágaföldön hasonló módon megjelölt amuri vércsék mozgását is bárki nyomon követheti az MME által működtetett satellitetracking.eu honlapon.
A kék vércse hazánk és az Európai Unió kiemelt fontosságú védett természeti értéke. A faj megőrzését az Európai Bizottság LIFE+ természet alapja támogatja (további információ: www.falcoproject.eu).
