Magyarország környezetvédelmi mérlege 2005-ben
Néhány igazán csúnya szürke foltot sikerült eltüntetni idén az ország zöldtérképéről, azt viszont csak erős túlzással állíthatnánk, hogy 2005 a fényes sikerek éve volt a magyar környezetvédelemben. A 2005-ös költségvetés hatálybalépésével megszűnt az 1994 óta létező, nagy múltú és botrányai ellenére is eredményesen működő környezetvédelmi alap.
Ezzel a hazai környezetvédelem, ha nem is vált finanszírozhatatlanná, mindenképpen ki lett szolgáltatva a mindenkori kormánynak, annak ellenére, hogy az államnak a fokról fokra kiépülő zöldadórendszer révén folyamatosan keletkeznek környezetvédelmi jellegű bevételei. Ráadásul alkotmánybírósági határozat mondja ki, hogy a környezetvédelem törvényben biztosított szintjét kormányzati intézkedés nem csökkentheti. Legalább ennyire fájó azonban a változtatásból kiolvasható cinizmus: az állam immár szinte nyíltan az EU-ra tolja a Magyarországon okozott környezeti problémák megoldását.
A jelentős környezetvédelmi beruházások kizárólag uniós társfinanszírozásban épülnek, az összes ráfordítás mintegy kétharmadát az európai adófizetők állják. Idén tizenegy regionális hulladékkezelő rendszer jutott el legalább az engedélyezésig. Befejeződött a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű rákospalotai égetőjének kazánrekonstrukciója, a Metallokémia körüli szennyezett területek megtisztítása, jól halad a gázmasszának nevezett veszélyes hulladékok eltakarítása, megkezdődött az évtizedek alatt felhalmozott kohósalak és meddő útalapba építése, és a megszűnt Budalakk hátramaradt veszélyes hulladékának ártalmatlanítása. Folytatódott a települési szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, a programban immár elvileg 4,5 millióan tudnak részt venni. Ez a mennyiség ugyanakkor már láttatja a rendszer gyenge pontjait is: a lakossági aktivitáshoz képest szinte mindenütt kevés a gyűjtőhely, a megtelt konténereket ritkán szállítják el. A jövő évi tervek mellesleg egy időzített bombát is rejtenek: a gyűjtésbe még a hazai nagyvárosokhoz képest is késve bekapcsolódott Budapest 2006-ban egyetlen darabbal sem kívánja növelni a már jelenleg is túlterhelt gyűjtőszigetek számát - márpedig a szeméttel borított gyűjtőhelyek látványa aligha segíti a szelektálás népszerűbbé válását. (Emellett azok véleményét erősíti, akik inkább a társasházi kapualjakban helyeznék el a szelektív gyűjtőkukákat.)
A természetvédelemben a zökkenők ellenére is siker a Natura 2000 gyorsított "honosítása" és a magyar LIFE-pályázatok kiemelkedő eredményessége. A természetvédelmi indíttatású agrár-környezetvédelemben viszont idén sem sikerült használható támogatási rendszert létrehozni. Siker a Zengő-krízis megoldása is, bár nem kizárt, hogy a politika által gerjesztett természetvédelmi konfliktust csak elnapolni tudták. Hosszú a megoldatlan problémák listája is. A dorogi hulladékégetőnél újra jelentkező súlyos környezetszennyezés az ellenőrzés és a szankcionálás gyengeségét is jelzi.
Hogy Bős, Verespatak, illetve a "ciánügyi" kártérítés kérdésében nincs érdemi előrelépés, az talán senkit sem lep meg. Az már inkább, hogy egy olyan egyszerűnek tűnő gondra sem sikerült orvoslást találni, mint az osztrák Rába-szakaszról rendszeresen érkező vízszennyezés. A városokban élők kétharmada továbbra is rossz levegőjű területen, a magyarok harmada az egészségesnél erősebb zajban él, ezen a területen sem változott semmi idén. Csekély vigasz, hogy volt már "szürkébb", és minden bizonnyal lesz zöldebb évünk, már csak a permanensen növekvő uniós zöldtámogatások miatt is.
Forrás: nol.hu
