Fidesz - a 2016-os év lesz az adócsökkentés költségvetése
Képgaléria
- Pozitív és bíztató híreket kaphattunk a napokban a jövő évre vonatkozóan - mondta a sajtótájékoztatón Nemcsik Mátyás. - Az elmúlt öt év bebizonyította, hogy Magyarország 2010-ben kezdett reformjai működnek, hogy a kabinet az adócsökkentés kormánya, és szeretnénk, ha az maradna a jövőben is. Magyarországon a gazdasági növekedés stabil, az ország iránti bizalom egyre erősödik, ezért lehetőség van további adócsökkentésekre. Elmondható, hogy a 2016-os büdzsé az adócsökkentés költségvetése lesz Magyarországon.
Nemcsik Mátyás kijelentette, a cél az, hogy mindenki egy picit előrébb juthasson: saját maga, a családja, a vállalkozása, a települése, az országa. Ennek eszközei az adócsökkentések, amelyek minden magyar számára jó hírt jelentenek.
- A 16 százalékos egykulcsos, alacsony szja-val már több mint 600 milliárd forintot hagytunk a családoknál - mondta a kecskeméti Fidesz Frakció szóvivője. - Az SZJA 2016-ban tovább csökken, 16 százalékról 15 százalékra. Ezzel 120 milliárd forinttal több marad 4 millió ember zsebében. A kormány emellett azon dolgozik, hogy minél hamarabb egy számjegyű lehessen az szja kulcsa. A családok terheinek csökkentése 2010 óta változatlanul a fő célunk. A családi adókedvezmény 2011-es bevezetése óta az idei várható 240 milliárd forintos tehercsökkentéssel összesen már több mint 1000 milliárd forinttal többet hagyott a kormány a családoknál.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 2016-tól tovább nő a kétgyermekesek családi adókedvezménye is. 2016-tól 2019-ig fokozatosan a jelenlegi 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő a gyermekenkénti kedvezmény. Ez 15 milliárd forintos adócsökkentést jelent.
Az SZJA -csökkenés és a családi adókedvezmény növekedésével:
- Egy két átlagkeresővel rendelkező, gyermektelen családnál havi 4700, éves szinten pedig ennek megfelelően 56 ezer forinttal több marad.
- Egy olyan családnál, ahol két, minimálbéres kereső van, és két gyermeket nevelnek, havi 7100 forinttal (évi 85 ezerrel) több marad.
- Egy két átlagkeresős, kétgyermekes családnál havonta 9000-9500 forinttal marad több jövedelem.
Nemcsik Mátyás emlékeztetett rá, hogy csökken a sertés tőkehús áfája is, 27 százalékról 5 százalékra (ez a fogyasztók számára is már feldolgozott/darabolt formájára is vonatkozik). Ez 25 milliárd forintos adócsökkenést jelent. Továbbá csökkenhet különböző állami közszolgáltatások díja, illetéke, illetve van, amelyik meg is szűnhet: ezzel további 10 milliárdos teher kerülhet le a családok válláról.
- Mindezek az adócsökkentések azt jelentik, hogy a dolgozó emberek fizetése emelkedni fog - összegezte Nemcsik Mátyás. - A két gyermeket nevelő családok támogatása tovább nő, a sertéshús és s különböző állami szolgáltatási díjak csökkentése és eltörlése pedig a mindennapi nehézségekkel küzdők számára még nagyobb segítséget jelentenek.
Szemereyné Pataki Klaudia a sajtótájékoztatón Kecskemét városra vonatkozóan a 2015 I. negyedévi munkaerőerő-paci helyzetképet vázolta:
Kecskemét állandó népességéből a munkavállaló korú népességaránya 69,5 százalék, ez csaknem egy százalékponttal magasabb a megyei átlagnál.
Kecskemét város relatív mutatója 2015. első negyedévben 5,58 százalék kedvezőbb, mind a megyei, mind az országos átlagnál, relatív helyzetét kifejező arányszám 0,85, az országos 1,0-s alatti.
A nyilvántartott álláskeresők száma a városban ez év első negyedévében 4.280 fő, mintegy másfél százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Köztük a férfiak aránya kisebb 47,5 százalékos (száma 2034 fő), egy év alatt fél százalékponttal alacsonyabb lett. Iskolai végzettségüket tekintve 34,8 százalékuk legfeljebb nyolc általános, egynegyede szakmai középfokú, közel egyharmada érettségivel zárult középiskolai végzettséggel bír, a diplomások részesedése pedig nyolc százalék. A megyei átlagnál a kecskeméti állástalanok között kisebb az alapfokú képzetlenek aránya, ellenben a diplomás álláskeresőké magasabb.
Összevont korösszetételük alapján a 26-50 év közöttiek a regisztrált állomány 55,5 százalékát teszi ki, a 25 évnél fiatalabbak aránya kevesebb, mint 19 százalék, az 50 év felettieké meghaladja az egynegyedet. A fiatalabbak hányada Kecskemét városban a megyei átlagnál alacsonyabb, az idősebbeké hasonló.
Az év első negyedévében a nyilvántartott álláskeresők egytizede álláskeresési járadékot, kétötöde foglalkoztatás helyettesítő támogatást kapott, kevesebb, mint fele pedig ellátás nélküli. 2014. I. negyedévéhez viszonyítva a járadékosok és az ellátatlanok aránya csökkent, míg a foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülteké emelkedett.
Kecskemét városban egy év alatt csökkent a tartós munkanélküliek aránya. Az egy éven túl állástalanok aránya 26,6 százalék, a múlt év első negyedévéhez képest közel hat százalékkal kevesebb. Létszámuk 1138 fő, közel egyhatodával kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt.
A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában Kecskemét járásban 2015. I. negyedévben 8,5 százalék, az előző év azonos időszakánál minimálisan kisebb. A megyei átlag 11százalék.
2014-ben a Bács-Kiskun megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél átlagosan 117 ezren álltak alkalmazásban, 6,1 százalékkal többen, mint az előző évben. Az alkalmazottak valamivel több mint kétharmadát foglalkoztató versenyszférát 4,6 százalékos létszámnövekedés jellemezte, a költségvetési intézményeknél 9,1 százalékkal bővült az alkalmazottak száma.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó keresete 2014 évben átlagosan 195 ezer forint volt, míg a családi adókedvezmény nélküli nettó keresetük 128 ezer forintot tett ki. A keresetek emelkedése az ország megyéi közül Somogy után Bács-Kiskunban volt a legnagyobb: 5,1 százalék, amely az országos növekedést 2,1 százalékponttal haladta meg. Az intenzív növekedés ellenére a megyében a keresetek 2014-ben továbbra is jelentősen, 18 százalékkal voltak alacsonyabbak az országos átlagnál. Az ország megyéi közül Győr-Sopron megyében legmagasabbak a bruttó átlagbérek (246 ezer Ft), míg Szabolcs-Szatmár megyében a legalacsonyabbak (168 ezer Ft). A nettó átlagkeresetek is e két megye között szóródnak (161 és 110 ezer forint között).
