Júniusban újra KAFF
Képgaléria
- Milyen volt a kezdet?
- Elejétől fogva részt veszek a fesztivál előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában. 1985-ben rendeztük az első filmszemlét – akkor még nem fesztiválnak neveztük. Kizárólag magyar filmek seregszemléje volt – kezdte válaszát Mikulás Ferenc. - A legutolsó két évben készült filmeket magyar szakemberekből álló zsűri bírálta el. Ezen kívül akkoriban nem történt más különösebb esemény a szemlén.
- Miben más egy mostani KAFF a 20-30 évvel ezelőttiekhez képest? Milyen újdonságokkal számolhatnak most a látogatók?
- A magyar filmszemle egy nemzetközileg is jegyzett animációs fesztivállá vált. Az európai egész estés rajzjátékfilmek és a televíziós animációs játékfilmek nemzetközi versenyéről van szó. Kínában minden évben összehívják a világ általuk tíz legjobbnak tartott animációs fesztiváljának vezetőit. Mi is ott vagyunk a listán. Ha úgy tetszik, a szakmai köztudatban a tíz legjobb fesztivál között tartják számon a kecskemétit. Rangos rajzfilmrendezőket szoktunk meghívni. Volt úgy, hogy harminchat Oscar-díjas filmet mutattunk be az információs program keretében. Akik itt járnak a világ különböző tájairól, viszik tovább a hírünket. Többek között a tavalyi hirosimai animációs fesztiválon magyar rajzfilmesek is bemutatkozhattak. A japán rendezvény igazgató asszonya többször járt nálunk a KAFF-on. Megismerve a magyar rajzfilmesek munkáit, úgy gondolta, érdemes lenne azokat náluk is bemutatni. A magyar animáció Japánban először tavaly augusztusban mutatkozhatott be a hirosimai fesztiválon. Az utóbbi időben valami különlegességgel mindig előálltunk a nézők számára. Idén Latin-Amerika rajzfilmkultúráját mutatjuk be. Tizenhárom latin-amerikai ország tucatnyi filmjét fogjuk vetíteni.
- Hogyan áll össze egy programterv? Milyen előkészületek előzik meg a filmfesztivál megrendezését?
- Biennáléról van szó, tehát kétévente tartunk ilyen rendezvényt. Az előző fesztivál alatt el kell kezdeni szervezni a következőt. Már most tudom, hogy két év múlva – ha minden jól alakul – Afrika animációját fogjuk felvonultatni. Két éve Ázsiáét mutattuk be, most – mint említettem – Latin-Amerikáét. Fontos áttekintenünk, hogy ilyen téren milyen felhozatal van a világban. A miénkhez hasonló külföldi fesztiválokon lehet ezt leginkább felmérni. Tavaly abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy több szakmai bemutatóra is meghívást kaptam; Hirosimán kívül például Pozsonyban, Lisszabonban, Stuttgartban voltam zsűritag. Indiában is jártam. Nyomon követhettem tehát a világ animációs trendjeit. Éppen a stuttgarti és lisszaboni tapasztalatok alapján állapítottam meg, hogy a brazil, argentin és mexikói filmek szerepe jelentősen megnőtt mostanában. Ezért is jutottam arra a döntésre, hogy idén Latin-Amerika animációját fogjuk bemutatni.
- Nemzetközi összehasonlításban hol állnak jelenleg a magyar animációs filmek?
- Nehéz meghatározni, hol állunk. A filmek nemzetközi fesztiválokon való fogadtatása adhat némi támpontot. Az utóbbi időszakban aligha kell szégyenkeznünk. Egyrészt a Kecskemétfilm Kft. alkotásai, másrészt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen készült filmek sorra kapták a díjakat. Mi a Cigánymesék című tv-sorozatunkkal szerepeltünk a velencei fesztiválon. Két elismerésben is részesültünk: a televíziós kategóriában első díjat nyertünk, továbbá a legjobb zenéért járó kitüntető címet is nekünk ítélték. Ugyanakkor a Moholy Egyetem végzősei diplomafilmjeikkel számos külföldi seregszemlén nyertek díjakat, többek között Hirosimában is.
- Mi alkotja az idei programsorozat gerincét? Mire fókuszáltak leginkább? Hol zajlanak a vetítések? Hol várják a nagyközönséget?
- A versenyprogramok mellett természetesen a szélesebb nagyközönség számára is rendezünk vetítéseket. Latin-Amerika animációja mellett olyan kollégák filmjeit tűzzük műsorra, akik munkásságának kerek évfordulója van, vagy születésnapjukat ünnepelték. Nepp József tavaly volt 80 éves. Tőle is fogunk filmet vetíteni. Néhány kolléga már nem lehet közöttünk, így a Varga Stúdióból Erkel András és Varga Csaba. Filmjeik vetítésével emlékezünk rájuk. Reisenbüchler Sándor szintén 80 éves lenne. Az ő filmjeit is bemutatjuk. Békési Sándornak úgyszintén tavaly volt „kerek” születésnapja. Tőle is vetítünk rajzfilmeket. A külföldi zsűritagok alkotásaiból mutatunk be néhányat. Paul Bush angol filmrendező munkáit láthatja a nagyközönség. Szoboszlay Péter zsűritagunk rajzfilmjeiből pedig válogatást mutatunk be. Filmvetítésen kívül kiállítások, tudományos tanácskozások tarkítják a programkínálatot. Zenei együttesek is fellépnek. Két témában tervezünk tanácskozást: hogyan járult hozzá a magyar animáció a világ animációs filmművészetéhez. Egy olasz filmtörténész vezetésével tartunk kerekasztal-beszélgetést a témában Vivien Halas és más külföldi alkotók részvételével. Mindezek mellett a kistelepülések mozgókép-kultúrája kapcsán tartunk egy konferenciát. Tehát elmondhatjuk, hogy mára a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál összművészeti programsorozattá vált. A rendezvény központja az ifjúsági otthonban lesz. A filmeket részben az Otthon Moziban, részben pedig a Malom Mozi két termében mutatjuk be. A nagyközönség számára talán a főtéri vetítés lesz legérdekesebb. A Városháza és a Nagytemplom között felállított szabadtéri színpadon esténként családi filmeket vetítünk.
- Hány szakmai résztvevőre számítanak? Lesznek „nagy nevek” a fesztiválon?
- Szakmai résztvevők tekintetében nincs még végleges névsor. Legutóbb mintegy ötszáz hazai és külföldi kolléga regisztrálta magát. Angol, francia és argentin zsűritagokon kívül például Pozsonyból, Stuttgartból, Portugáliából és Kínából is várunk vendégeket.
- Minek tulajdonítja azt, hogy ennyi idő elmúltával is fennmaradhatott a rendezvény? Hogyan látja a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál jövőjét?
- Jól bevezetett programsorozatról van szó. Néhány kollégámmal évtizedek óta együtt dolgozom, és fiatal utánpótlás is van. Ha ezt tovább viszik… A struktúra mindenesetre már kidolgozott. Mindazonáltal amikor nemzetközivé alakítottuk a fesztivált, azzal a céllal tettük, hogy minél szélesebb körben bemutathassuk, milyen magas színvonalat ért el a magyar animáció, valamint segítsük a műfaj fejlődését. Megjegyzem: manapság évente legalább húsz egész estés animációs film készül Európában, ebből mindössze egy-kettő Magyarországon. Korábban fordítva volt. Ez a szám ebben a kategóriában leszálló ágat jelent, amit semmi sem indokol. A kulturális élet vezetőinek oda kell figyelni, egyben biztosítani a megfelelő lehetőségeket, hogy minél több ilyen rajzfilm készülhessen hazánkban.
Bővebb információ a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválról: www.kaff.hu
T.N.
