Természeti értékek a Homokhátság erdeiben
A Duna-Tisza közi j Homokhátságon nem könnyű az erdőgazdálkodás, de az Alföld fásítása óta folyó alapos szakmai munkának köszönhetően ma már az itt dolgozó erdészek büszkék lehetnek az eredményekre - vallja Kiss Béla, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság (KEFAG Zrt.) vezérigazgatója.
Mint mondja, ma már a hazai és a nemzetközi szakma egyaránt felfigyelt ennek a tájnak az egyedi természeti értékeire, s érdeklődnek a speciális erdőgazdálkodás...
iránt.
- A Homokhátságon igen mostohák a körülmények, hogyan lehet mégis eredményes erdőgazdálkodást folytatni?
- Magyarország legkedvezőtlenebb adottságú területén kell jól és sikeresen gazdálkodnunk, valamivel könnyebb a helyzetünk a Tisza és a Duna hullámterein, valamint az ezeket övező galériaerdőkben. Az ötvenes években telepített, többnyire mesterséges erdők aránya a mi területünkön is eléri az országos átlagot, húsz százalék körüli. Gondot okoz azonban, hogy az elmúlt ötven évben megváltoztak a klimatikus, pontosabban a hidrológiai viszonyok. A telepített fafajok közül a csaknem ötvenszázalékos arányt képviselő fenyőállomány a leginkább veszélyeztetett. Ezek a fák egyre betegebbek, így valószínű, hogy még idő előtt ki kell termelnünk ezeket az állományokat. Gondot okoz továbbá, hogy az igen nagy százalékában gyenge termőhelyi adottságú területünkön rendkívül magas az újraerdősítés költsége, hiszen csak teljes talaj-előkészítéssel tudunk új erdőt létrehozni.
Mivel lehet kompenzálni a mostohább körülmények okozta többletköltségeket?
Bővítettük tevékenységi körünket a faipari feldolgozással. Két telephelyen évente majdnem
százezer köbméter fát dolgozunk fel. A kitermelt, gyengébb minőségű alapanyagból rakodólapokat gyártunk. Jelentősen kiegészíti árbevételünket a csemetetermesztés, illetve a dísznövényágazatban - tevékenykedő Juniperus Parkerdészet. Az értékesített fafajok,
cserjék, örökzöldek nagy részét, mintegy 180-200 növényfajt magunk neveljük, a többit pedig más piacokról szerezzük be.
- Milyen további fejlesztések szerepelnek a terveik között?
- Sajátos helyzetünkből adódóan a költségek csökkentése és az árbevétel növelése egyaránt kiemelt feladatunk. Technológiafejlesztést tervezünk a faipari üzemeinkben.
A tulajdonos ÁPV Zrt. is segíti társaságunk hatékonyabb működését, tőkeemelés formájában nyújt forrásokat.
- Elkészült a tavalyi mérleg. Milyen gazdasági évet zárt a KEFAG Zrt, különös tekintettel a költségigényes alaptevékenységére?
- Szerény eredménnyel zártunk. A tavalyi árbevétel összege 4,8 milliárd forint volt, ebből a faipari ágazaté 1,9 milliárd forint, a csemete- és dísznövénytermesztésé 340 millió forint, megközelítőleg ötven-ötven százalékos az arány az alap- és a kiegészítő tevékenységek
között. A költségoldal az erdőgazdálkodás kiadásai mellett tartalmazza a szociális, a kulturális és a közjóléti kiadásokat. Üzemeltetjük a kecskeméti 62 hektáros arborétumot, a Vackor Vár Erdei Iskolában háromszázmillió forintot meghaladó beruházást valósítottunk meg. Parkerdeink fenntartása is több tíz milliós kiadással jár évente. Közjóléti feladatainkat különféle állami támogatásokból, pályázati forrásokból és saját gazdálkodásból finanszírozzuk.
- Vannak-e további, közjóléti célú beruházási terveik?
- Terveink vannak bőségesen. Keressük a megvalósítást segítő forrásokat, pályázati kiírásokat. A helyi önkormányzatokkal és a Kiskunsági Nemzeti Parkkal karöltve több pályázaton szeretnénk részt venni. Terveink között szerepel például a Bugacon található Bucka Szálló felújítása - ez optimális öko- és termálturisztikai célpont lehetne - továbbá kerékpárutak és turistaösvények építése. Piaci felmérések szerint egyre nagyobb az érdeklődés hazai és külföldi vendégek részéről Bugacpuszta és a bugaci ősborókás
iránt is.
- Az erdőgazdaságok a hazai közmunkaprogram fontos partnerei.
– E program meghatározó szereplői vagyunk. A társaság gazdálkodásában meghatározó szerephez jutott a több éve folyó közfoglalkoztatás. Ma már elmondhatom, hogy többnyire törzsgárda dolgozik a közmunkaprogramokban, egyre kisebb a fluktuáció. Hat hónapon át mintegy százötven ember dolgozik nálunk az erdőgazdálkodásban. Amíg lesz ilyen állami program, addig élni is fogunk a lehetőséggel, hiszen ez nekünk is és a munkavállalóknak is egyértelműen előnyös.
– Az idén a KEFAG Zrt. Lesz a 138. Országos Erdészeti Vándorgyűlés házigazdája, a szakma szinte valamennyi reprezentáns képviselője és szakembere itt lesz. Hogyan készülnek a rendezvényre?
- Büszke vagyok rá, hogy 23 év után ismét az én városom, Kecskemét ad otthont e rangos szakmai fórumnak. Először 1934-ben voltunk házigazdák, majd 1984-ben, amikor én még kezdő, fiatal erdészként, vendéglátóként találkozhattam azokkal a nagy tekintélyű szakemberekkel, akikről korábban csak hallottam, vagy tanultam a jegyzeteikből, tanulmányoztam munkáikat. Súlya volt és van ennek a fórumnak, mert minden találkozó egységes szakmai üzenetet fogalmazott meg a mindenkori kormányoknak és a szakigazgatásnak. Több nagy erdészeti program kezdeményezője volt már ez a fórum, egyebek között az Alföldfásításé is. Mi, alföldi erdészek sok szempontból mostohagyermekek vagyunk, hiszen az igazi, klasszikus erdőterületeken dolgozó kollégák szerint, amit mi itt végzünk, az csak „homokgereblyézés". Az alföldi erdőgazdálkodás alapját a korábban említett Alföldfásítás programnak köszönhetjük. Annak idején kettős érdek alapozta meg jövőnket. A szabadon szálló - hol építő, hol romboló - futóhomokot kellett megkötni, másrészt a trianoni területvesztés miatt előállott általános fahiányt kellett enyhíteni. A fásítás kezdete óta lassan egy évszázad telik el, s mára ezek az erdők is jelentős gazdasági hasznot hoznak. Pozíciónk jelentősen felértékelődik, például az országosan elindított, újratermelhető energia programnak köszönhetően. Ma már nem csupán a zöldfelületek újralétesítéséről meg munkahelyteremtésről beszélhetünk, hanem kedvezőbb életfeltételekről is. Társaságunk figyelemre méltó gazdasági súlyt képvisel a megyében. Természeti kincseink között több - mint például a tartós szegfű - Európában is egyedülálló. Úgy érzem, mindezek erőt adnak ahhoz, hogy a jövőben is értékteremtő gazdálkodást folytassunk, és megóvjuk az alföldi zöldellő erdők messzi földön „hírős" imázsát.
GONDOLATOK A MÚLTBÓL
„Ha sikerülne elérni a célt, amit magunk elé tűztünk, nemcsak sok ezer hold, ma alig termő magyar föld válnék a nemzeti vagyon jelentős alkotó elemévé, de sokszor tízezer magyar testvérünk nyerné el magában az erdőgazdálkodásban és még inkább a termékek feldolgozásában azt, ami annyira hiányzik: a munkát, a kenyeret, a nyugodt megélhetést." (1934)
Ötven éve elődeinknek az Alföldfásítás előkészítése mellett a gyakorlati végrehajtásból kevés jutott, nekünk annál több. Az a lehetőség, ami számunkra itt megnyílt, a mindennapunk munkájává vált. Eredményeinket és tevékenységünket értékeljék úgy, mint az Alföld sívó homokján végzett munkánk gyümölcsét (1984)
138. Országos Erdészeti Vándorgyűlés, Kecskemét, 2007- június 22-23.
Kecskemét, az aranyhomok fővárosa immár harmadik alkalommal fogadja Magyarország erdészeit baráti, szakmai találkozóra. A KEFAG Zrt. szervezésében zajló hétszáz fős vándorgyűlés célja a Duna-Tisza köze természeti adottságainak, védett ritkaságainak, kulturális kuriózumainak, az erdőgazdálkodás e tájra jellemző folyamatainak és az értékteremtő munka eredményeinek a megismertetése.
A vándorgyűlés résztvevői nyolc féle programon vehetnek részt: megismerhetik a többi között Kecskemét városának nevezetességeit, a Juniperus Parkerdészet gazdag dísznövénykínálatát, a Vackor Vár Erdei Iskola és a Nyíri Parkerdő rejtelmeit, a kiskunsági szikes puszták élővilágát, az ágasegyházi erdőtömb különlegességeit, a fülöpházi homokbuckák egyedi növény- és állatvilágát, a páratlan és messze földön híres bugaci ősborókást, a kiállításában megújult bugaci Alföldfásítási Múzeumot, továbbá a magán-erdőgazdálkodás helyi sajátosságait, a Bugaci Faipari Üzemet, az ország legnagyobb raklapgyártójaként ismert QKOPAL Raklap Üzemet, valamint a megye védett természeti kincsei közül a Kolon-tó környékét, a Közös-erdő növényritkaságait, illetve a tartós szegfű – világ viszonylatban is egyedülálló - termőhelyét. Kiemelendő, hogy a rendezvény tiszteletére a városháza díszudvarán - hagyományteremtő kezdeményezésként - emlékhelyet alakítanak ki, első lépésként Bakkay József, Kecskemét város elismert egykori erdőmesterének emléktábláját avatják fel a résztvevők. Ez alkalommal tartják meg az Országos Erdészeti Egyesület éves közgyűlését is a Katona József Színházban.
Magyar Hírlap
