Állampolgári Tanács az éghajlatváltozásról
Milyen hatással van az éghajlatváltozás ránk, hétköznapi emberekre? Hogyan küzdjünk meg a klímaváltozással együtt járó kihívásokkal? Mit tehetünk a saját életünkben és a közösségünkben az éghajlatváltozás megállításáért, káros hatásainak enyhítéséért?
Június 15-16-án, a Globfeszt2 keretében a Cromo Alapítvány, az Energia Klub és a Védegylet Állampolgári Tanácsot tartott a klímaváltozásról. A résztvevők megvitatták, hogy a hétköznapi ember hogyan vehet részt a klíma védelmében, mit tehet a saját környezetében egy élhetőbb világért, és hogyan sarkallhatja a hatóságokat, politikusokat felelős döntések meghozatalára. A szervezők az alábbi állásfoglalást fogják eljuttatni a döntéshozókhoz - többek között Fodor Gábor környezetvédelmi miniszterhez.
ÁLLÁSFOGLALÁS
Az Állampolgári Tanács témája:
Milyen hatással van az éghajlatváltozás ránk, hétköznapi emberekre? Hogyan küzdjünk meg a klímaváltozással együtt járó kihívásokkal? Mit tehetünk a saját életünkben és a közösségünkben az éghajlatváltozás megállításáért, káros hatásainak enyhítéséért?
Az Állampolgári Tanács által megvitatott kérdések:
Az Állampolgári Tanács a vita során részletesen feltérképezte az éghajlatváltozás mindannyiunk egyéni életére vonatkozó, magyarországi, illetve globális hatásait és következményeit.
A Tanács véleménye szerint az éghajlatváltozás a következő alapvető okokra vezethető vissza:
A természeti erőforrások felelőtlen és meggondolatlan felhasználása.
A fogyasztás-, pénz-, és gazdaságközpontú szemlélet túlsúlya, gazdasági érdekek dominanciája a döntési folyamatokban.
Az értékek válsága: az egyéni felelősségvállalás hiánya, rövid távú gondolkodás, a közösségek felbomlása.
Információhiány: a lakosság nem megfelelő tájékoztatása, környezeti nevelés hiánya.
Az Állampolgári Tanács a fentiek áttekintése után a következő igényeket fogalmazza meg az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében:
1. Az információnyújtás és az oktatás terén
ˇ A környezetvédelmi szempontok jelenjenek meg a felsőoktatásban (pedagógusképzés, kommunikációs képzés).
ˇ A gyakorló pedagógusok számára legyenek rendszeres, kötelező környezetvédelmi továbbképzések.
ˇ A civil szervezetek rendszeresen jelenjenek meg az iskolai oktatásban (civil óra).
ˇ Digitális környezetvédelmi csatorna jöhessen létre.
ˇ Legyen kötelező az Erdei iskolák támogatása.
ˇ Már az óvodától legyen az oktatás része a gyakorlati környezetvédelem (pl. takarékosság).
ˇ Az ORTT és a Magyar Reklámszövetség felügyeleti munkája során tartassa be (legalább) az érvényes szabályokat.
ˇ A reklámetikai kódexbe kerüljenek be a környezetvédelmi szempontok.
ˇ A kereskedelmi csatornák is tegyék műsorpolitikájuk részévé (hivatalosan is) a környezetvédelmet
ˇ A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos információk részletesebb ismertetése (pl. mit, hová, hogyan), és a tévhitek eloszlatása (közszolgálati médiában, önkormányzatok közreműködésével).
2. A törvényhozás, jogalkotás terén
ˇ Megújuló energiaforrások jogi szabályozása
o Minősítő rendszer a megújuló energia előállításának teljes folyamatára
o Nap-, szél-, földhő, biogáz beruházások támogatása
o Lokális szintű energiatermelési és hulladékhasznosítási programok kialakítása és támogatása
o Gyorsabb ütemterv a megújuló energia részarányának növelésére a teljes energiatermelésben
o Megújuló energiaszektor adóztatásának átgondolása
o Szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás elterjesztésének további ösztönzése, és a szelektálható hulladékok körének bővítése
o Környezetvédelmi díjak alapítása a sikeres projektekre, és ezek publikálása, disszeminálása.
ˇ Co2 kibocsátás csökkentése
o Gépjárműadó átalakítása a környezetszennyezési súlyozás szempontjainak figyelembevételével
o Szigorúbb építészeti szabványok, ugyanakkor az energiahatékony építészeti eljárások szabályozásának egyszerűsítése.
ˇ Információ
o Nyilvános információs adatbázis a környezetszennyezési adatokról.
ˇ Reklám
o Autóreklámokban a környezetszennyezési adatok kötelező feltüntetése.
ˇ Vízgazdálkodás
o Hosszú távú ivóvízgazdálkodás kidolgozása
o Föld alatti vízkészlet-felhasználás hatékony technológiáinak ösztönzése.
ˇ Államigazgatás
o Működésének környezettudatos átalakítása, pl. szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosított papír, megújuló energiák használata.
ˇ CO2-elnyelés
o Erdősítési-ligetesítési programok támogatása
o Új technológiák támogatása, pl. alga, föld alatti elhelyezés.
ˇ Bírságok, alapok, adók
o A támogatások finanszírozása környezetterhelési bírságokból is
o Környezetterhelési alap létrehozása, célzott felhasználása, pl. nagyvállalatok különadója célzott felhasználással
o A termékek fogyasztói árába környezetterhelési adó beépítése, differenciálása
o Nemzetközi összefogás közös érdeket képviselő célokra, pl esőerdők védelme
o A nem megújuló energiákra alapuló nagyberuházások (hosszú távú) állami támogatásának megvonása
o Nemzetközi ország-örökbefogadási program létrehozása önfenntartó, környezetbarát komplex projektek megvalósítására, pl. erdőtelepítés-munkahelyteremtés Afrikában.
3. Közlekedés
ˇ Közösségi közlekedés
ˇ A tömegközlekedés és a P+R rendszer fejlesztése
ˇ Dugódíj egyes városi szakaszokon: a befolyó pénz maradjon helyben
ˇ Buszsávok kialakítása nemcsak a belvárosban, hanem az agglomeráció felé is
ˇ Klímabarát/közösségbarát munkahely cím megalapítása olyan cégeknek, amelyek sokat tesznek pl. a kerékpáros közlekedésért, az optimalizált munkába járásért.
ˇ Villamos- és trolibusz közlekedés fejlesztése: a villamosvonalakat (ahol lehet) nyílt pályássá kell alakítani, és ráengedni a többi tömegközlekedési eszközt is.
ˇ Egyvonalas bérlet kipróbálása a városi közlekedésben
ˇ Zöld bérlet kipróbálása: csak villamos üzemű, illetve környezetbarát üzemanyagú járműveken használható
ˇ A közbeszerzések során előnyt élvezzenek a kerékpárszállításra alkalmas, illetve környezetbarát (pl. biogáz üzemű) járművek
ˇ Tömegközlekedési áttekintő térkép a megállókban
ˇ Az egyes agglomeráció-részek közötti közlekedési vonalak kialakítása (ne jöjjön be mindenki a központba)
ˇ Átlátható, erős önkormányzati és civil kontrollal bíró parkolási cégek létrehozása, a befolyó pénzt a közösségi közlekedés fejlesztésére fordítsák
ˇ 2-es Metró és a gödöllői HÉV összekapcsolása (a VEKE javaslata alapján)
ˇ A városi- és az agglomerációs közlekedés teljes összehangolása
ˇ Vasútfejlesztés
o A jelenlegi vasútvonalak fejlesztése
o A vasúti kamionszállítás feltételeinek javítása, könnyítése
o A fő vasútvonalak fejlesztése: korszerű, gyors, nagy sebességű személyszállítás, környezetbarát vontatási módok.
ˇ Kerékpárutak
o A hálózat kiépítése
o A régi kerékpárutak rendszeres karbantartása, biztonsági felülvizsgálata
o Biciklitárolók létesítése a városban
o Forgalomcsillapítás kerékpárutakkal: lakóövezetek kijelölése, város széli parkolóházak építése, innen kerékpárutak a belvárosba
o Települések közötti kerékpárutak rendszerének fejlesztése.
4. Közösségfejlesztés
ˇ Pozitív hangadók, hatásközpontok feltérképezése, képzés
ˇ Civil szervezetek képzése: kommunikáció, lakossági kapcsolatok erősítése
ˇ Részvételi demokrácián alapuló módszerek helyi szintű megvalósítása
ˇ Közösségépítő rendezvények, ismerkedési lehetőségek (pl. utcafesztivál)
ˇ Fórumok szakszerű levezetésének oktatása
ˇ Fórumok szervezése önkormányzati-civil együttműködésben (önkormányzatok: témafelvetés, civilek: lebonyolítás)
ˇ Civil munka és szórakozás összekötése (pl: faültetés)
ˇ Családok terheinek enyhítése, családbarát munkahelyek, adókedvezmény
ˇ Civilek tényfeltáró munkája, ehhez erős médiapartnerség.
5. Technológia
ˇ Az egyszer használatos csomagoló anyagokra vonatkozó környezetvédelmi termékdíj drasztikusan (többszörösére) emelendő
ˇ Legyen Magyarországnak Hulladék Stratégiája, amelyben kiemelt prioritásként szerepeljenek a következők:
1, Segítsék elő a hulladékmennyiség csökkentését (oktatással, termékdíjakkal, technológiaváltással)
2, Támogassuk a lebomló, vagy újrahasznosítható anyagok fejlesztését az Innovációs Alapból
3, Segítsük a helyi, azonnali hulladék újrahasznosítást, és adjunk a lakosságnak megfelelő (széles időskálán, nagy tömegben nyomtatott kiadványokkal) tájékoztatást a hulladékfajtákról, azok értékéről, gyűjtéséről.
ˇ Legyenek regionális, helyi zöld inkubátorházak helyi önkormányzati és kamarai feladat- és jogkörben.
ˇ Állíttassék fel egy kiemelt zöld technológiákat minősítő, a Magyar Szabadalmi Hivatal mellet működő kb. tíz fős akkreditációs tanács (ötven százalék MTA, és ötven százalék civil szakértő részvételével), akik kötelező állami hasznosításra kijelölhetnek arra érdemes innovációkat.
ˇ Legyenek átdolgozva az építési szabványok és szabályok. Preferáljuk a vidéki ökologikus építést és szigorítsuk meg a városi épületek energetikai követelményértékeit. Biztosítsunk ehhez megfelelő lakossági támogatást.
ˇ Népszerűsítsük (támogatással készített tömegtájékoztató eszközökkel) a honos növényzet egyensúlyi növelését, a városok zöld, párolgó élő felületének növelését, a minőségi, hosszú élettartamú termékeket, szolgáltatásokat, a javítást, a felújítást, a használtcikk kereskedelmet és a kölcsönzőket.
6. A civil szervezetek támogatása
Jöjjön létre párbeszéd az államigazgatás és a civilek között azon klímavédelemmel kapcsolatos állami feladatok meghatározására, amelyet a civil szervezetek hatékonyabban végeznek, illetve végezhetnek.
A fenti javaslatokat az Állampolgári Tanács tagjai együttesen fogalmazták meg, és tartalmával mindannyian egyetértenek.
Budapest, 2007. június 16.
Forrás: www.greenfo.hu
