Megőrzött kulturális emlékeink a holokauszt után - A MAGYAR ZSIDÓ KÉPZŐMŰVÉSZET A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
Válogatás Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből Városi Hangverseny és Kiállítóterem, Zalaegerszeg 2015. június 20 – augusztus 30.
Megnyitó: 2015. június 20-án, szombaton 20 óra (Múzeumok Éjszakája)
Helyszín: Városi Hangverseny és Kiállítóterem (8900 Zalaegerszeg, Ady u. 14.)
Köszöntőt mond: Árvai József, a Zsidó Hitközség elnökhelyettese
A kiállítást megnyitja: ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője
A kiállítás megnyitója után, 21 órai kezdettel, ifj. Gyergyádesz László azonos címmel tart vetített képes előadást a Göcseji Múzeum épületében (Batthyány u. 2.).
Kecskemét egyik ékessége az 1902/3-ban épült Cifrapalota. Itt található a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye, mely kategóriájában az egyik legnagyobb és legjelentősebb Magyarországon. Fő gyűjtési területévé a 20. század első felének magyar művészete vált, miután olyan kiemelkedő magángyűjtemények anyagai lettek a részei, mint Nemes Marcellé és Wolfner Józsefé (Farkas István és Glücks Ferenc által is folytatva). Maguk az említett műgyűjtők is zsidó származásúak voltak, így talán nem is annyira meglepő, hogy általuk, illetve a későbbi vásárlások nyomán számos magyar zsidó festő és szobrász alkotása került a kecskeméti múzeumba.
„Annak tisztázására, mit jelent a magyar zsidó képzőművészet, attól a kortól kell kiindulni, amikor kettéválik a zsidó vallás művészete és a zsidó származású művészek világi tárgyú festészete. A magyarországi zsidó vallás művészete ugyanúgy része a magyar művészettörténetnek, mint a magyarországi katolikus, református, evangélikus, unitárius, a szerb, görögkeleti vagy az erdélyi szombatosok művészete. A »probléma« a világi képzőművészeti műfajok elterjedésével kezdődik.” (S. Nagy Katalin) Bár a magyar zsidó művészet mibenlétéről sokat vitatkoznak, a fogalom pontos definiálhatóságának hiánya ellenére is számos olyan alkotót sorolhatunk fel (pl. Ámos Imre, Anna Margit, Bálint Rezső, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Farkas István, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Perlrott Csaba Vilmos, Pór Bertalan, Zádor István, Ziffer Sándor), akinek a kecskeméti gyűjteményében őrzött műveit szakmai színvonala alapján (is) méltónak találhatunk arra, hogy egy a kulturális értékekre hangsúlyt fektető holokauszt megemlékezés keretében bemutassuk.
A vándorkiállítás immáron 4. helyszíne a zalaegerszegi zsinagóga (korábban a kecskeméti Cifrapalotában, a budapesti Erdős Renée Házban és a győrineológ zsinagógában kialakított Vasilescu-gyűjteményben volt látható). A tárlathoz kétnyelvű (angol-magyar) könyvkatalógus jelent meg, mely az összes kiállított mű színes reprodukcióját tartalmazza, illetve az ifj. Gyergyádesz László művészettörténész által írt részletes tanulmányban olvashatunk a magyar zsidó festészet aranykoráról, a kecskeméti képzőművészeti gyűjteményről és annak alkotóiról, remekműveiről, sőt emellett bepillantást nyerhetünk a kecskeméti zsidóság múltjába, megismerkedhetünk egykori zsinagógáikkal, s kiemelten a magyar zsidó építészet Kecskeméten látható századfordulós-szecessziós emlékeivel, így például a Cifrapalotával. A Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából megjelent 104 oldalas, igényes kivitelezésű kiadvány 67 színes reprodukciót, köztük archív felvételeket is tartalmaz.
A kiállításon megtekinthető művek listája:
Ámos Imre: Kék önarckép, 1940 körül (vászon, olaj, 49,5x39 cm, Ltsz.: 89.86.)
Ámos Imre: Önarckép, 1941 (papír, tus, 300x270 mm, Ltsz.: 88.99.)
Ámos Imre: Rabbi kakassal, 1938 (vászon, olaj, 46x38 cm, Ltsz.: 84.105)
Anna Margit: Fej, 1947 (papír, akvarell, 28x22 cm, Ltsz.: 92.14.)
Anna Margit: Kendős fej, 1940-es évek eleje (papír, tempera, 61x46 cm, Ltsz.: 89.102.)
6. Bálint Rezső: Kecskeméti tér, 1912 (papír, pasztell, 68x100 cm, Ltsz.: 56.125.)
Basch Andor: Csendélet, 1910 (vászon, olaj, 48x62 cm, Ltsz.: 56.64.)
Basch Gyula: Krisztusfej, 1908 vagy előtte (vászon, olaj, 59x45,5 cm, Ltsz.: 56.21.)
Berény Róbert: Szőlőevő, 1935 körül (vászon, olaj, 75,5x100 cm, Ltsz.: 83.109.)
Bokros Birman Dezső: Aszfaltozó, 1943 (bronz, M: 21 cm, Ltsz.: 84.107.)
Bruck Miksa: Tájkép (vászon, olaj, 40,5x50 cm, Ltsz.: 56.77.)
Czigány Dezső Ady-portré, 1907 (vászon, olaj, 48,5x36,5 cm, Ltsz.: 2003.6.1.)
Czigány Dezső: Nevető önarckép, 1912–1914 (vászon, olaj, 75x62 cm, Ltsz.: 2003.7.1.)
Czóbel Béla: Kastélypark, 1905 (papírlemez, olaj, 61x69 cm, Ltsz.: 56.130.)
Diener Dénes Rudolf: Cigányputri, 1912 (vászon, olaj, 51x44 cm, Ltsz.: 68.192.)
Erős (Erbstein) Andor: Kecskeméti látkép (A görög temető), 1913 (vászon, olaj, 91x100 cm, Ltsz.: 56.74.)
Faragó Géza: Virágok között, 1911 (vászon, olaj, 96,5x46,5 cm, Ltsz.: 56.114.)
Farkas István: Fiatal részeg költő az anyjával, 1932 (fa, tempera, 143x115 cm; Ltsz.: 84.90.)
Farkas István: Önarckép (Fej profilból), 1928–1929 (papír, szén, 540x400 mm; Ltsz.: 82.836.)
Farkas István: Páfrányok II., 1926–1929 (papír, szén, 280x400 mm; Ltsz.: 82.868.)
Farkas István: Úton (Közelednek), 1938 körül (papír, akvarell, 600x880 mm; Ltsz.: 84.102.)
Farkas István:Vége (Nagymama és unokája), 1941 (fa, olaj, 64x99cm; Ltsz.: 84.92.)
Farkas István: Vörös asztal (Vörös asztal körül), 1931 (fa, tempera, 115x145 cm; Ltsz.: 84.89.)
Fényes Adolf: Terítés, 1908 (vászon, olaj, 96x88 cm, Ltsz.: 87.151.)
Gráber Margit: Akttanulmány, 1916 (papír, olaj, 67x25,5 cm, Ltsz.: 74.397.)
Gráber Margit: Cigányváros, 1919 (papír, szén, 450x600 mm, Ltsz.: 74.400.)
Hermann Lipót: Mitológia (Perszeusz és Androméda), 1911 (papír, akvarell, 30x36 cm, Ltsz.: 56.35.)
Hermann Lipót: Szerelem kapuja, 1912 körül (vászon, olaj, 56x69 cm, Ltsz.: 56.94.)
Iványi Grünwald Béla: Kecskeméti táj, 1910 körül (vászon, olaj, 50x61 cm, Ltsz.: 56.78.)
Iványi Grünwald Béla: Kofák a hóbuckák között, 1912 (papírlemez, olaj, 65x70 cm, Ltsz.: 56.95.)
Jávor Pál: Csendélet (Vásárfia), 1911 előtt(vászon, olaj, 67x70 cm, Ltsz.: 56.63.)
Kádár Béla: Városi jelenet (hátoldalán: Fiú kutyával), 1940 (papír, fekete tempera, 145x210 mm, Ltsz.: 95.23.)
Kohner Ida: Játszó gyerekek, 1920-as évek (papír, pasztell, 60,5x70 cm, Ltsz.: 82.870.)
Magyar-Mannheimer Gusztáv: Pulyka, 1905 körül (papír, olaj, 20x16 cm, Ltsz.: 56.26.)
Márk Lajos: Parkban ülő nő, 1907–1909 körül (vászon, olaj, 127x75 cm, Ltsz.: 56.24.)
Perlrott CsabaVilmos: Csendélet, 1910 körül (vászon, olaj, 72x59 cm, Ltsz.: 56.96.)
Perlrott Csaba Vilmos: Kálvária,1911–1912 (vászon, papír, olaj, 100x80 cm, Ltsz.: 68.191.)
Perlrott Csaba Vilmos: Krisztusfej, 1921 (papír, litográfia, 570x430 mm, Ltsz.: 72.222.)
Perlrott Csaba Vilmos: Sirató asszonyok (Bibliai alakok), 1922 (papír, litográfia, 700x500 mm, Ltsz.: 72.223.)
Pólya Tibor: Fivérem hegedül, 1911 (papírlemez, olaj, 74,5x71 cm, Ltsz.: 56.58.)
Pór Bertalan: Csendélet, 1907 (vászon, olaj, 67,5x84 cm, Ltsz.: 91.88)
Pór Bertalan: Önarckép, 1910 (vászon, olaj, 63,5x50 cm, Ltsz.: 56.69.)
Zádor István: Flórenci kép, 1910 (vászon, olaj, 50x40 cm, Ltsz.: 56.49.)
Ziffer Sándor: Önarckép, 1920-as évek (vászon, olaj, 79x68,5 cm, Ltsz.: 81.798.)
A gyűjteménnyel és a kiállítással kapcsolatban érdeklődni ifj. Gyergyádesz Lászlótól lehet ([email protected]; 30/287-2549). A szervezők részéről dr. Kostyál Lászlótól, a Göcseji Múzeum igazgató-helyettesétől kaphatnak felvilágosítást (30/2233-863).
Kövessen minket a Facebookon is!
