Parolin bíboros államtitkár Ferenc pápa latin-amerikai útjáról
Ferenc pápa a Reménység Kontinensén felhívást intéz Latin-Amerika ragyogó természet-világa megőrzésére, a béke és a társadalmi igazságosság előmozdítására, mindenki jogainak, főleg a szegényekéinek biztosítására, minden ember személyi méltóságának tiszteletére, minden ország kulturális sajátosságának, identitásának tiszteletben tartására, ellentétben a minden sajátosságot eltörlő globalizációval. Parolin bíboros szerint ezek lesznek Ferenc pápa vasárnap, július 5-én kezdődő apostoli látogatásának főbb témái.
Latin-Amerika a Reménység Kontinense
Ferenc pápa tavaly december 12-én, a Guadalupei Szűz ünnepén II. János Pált idézve nevezte Latin-Amerikát a Reménység Kontinensének. Mert a pápa szerint „itt a fejlődés új modelljei alakulnak ki, amelyek összekapcsolják a keresztény hagyományt a polgári haladással, az igazságosságot és méltányosságot a kiengesztelődéssel, a tudományos és technikai fejlődést az emberi bölcsességgel, a termékeny szenvedést a reménykedő örömmel.” Parolin bíboros szerint, aki apostoli nuncius volt Venezuelában, ezekkel a szavakkal lehet vázolni Latin-Amerika, és benne a három meglátogatandó ország arculatának főbb vonásait.
Keresik a demokrácia sajátos útjait, számolva az egyes országok sajátosságaival
A bíboros kitért a földrész felgyorsult fejlődésére: a mélyszegénység és a nyomor elkezdődött felszámolása, az urbanizáció óriásvárosokat hozott létre, a globalizáció itt is megnyilatkozó hatásaira, többek között a terjedő szekularizációra, bár ez itt nem olyan erős, mint az ún. nyugati világban. Az elmúlt évtizedekben a latin-amerikai egyház (a CELAM összejövetelein) a lelkipásztori megtérés útját választotta: missziós egyház akar lenni, minden tagjának missziós elkötelezettségét sürgeti, és így példamutató lehet a világegyház többi része számára. Politikai szempontból is Latin-Amerika olyan laboratóriumhoz hasonlítható, ahol a részesedés és képviseleti rendszer új modelljeit kísérletezik ki: hangot adnak a népességnek, amelyet eddig nem igen hallgattak meg. Keresik a demokrácia sajátos útjait, számolva az egyes országok sajátosságaival. Tehát olyan pluralizmus felé tartanak, ahol mindenki részvételét összekapcsolják az alapvető emberi szabadságjogokkal.
Az Egyház Latin-Amerikában prófétai szerepet tölt be a „kolonizáló ideológiákkal” szemközt
Az államtitkár ezután megállapította, hogy az Egyház Latin-Amerikában prófétai szerepet tölt be a „kolonizáló ideológiákkal” szemközt, tehát azzal a tendenciával szemben, amely ellenkezik a népesség hagyományával és ethoszával, sőt sokszor kifejezetten annak felforgatására törekszik, különösen is a család és az életvédelem területén. Parolin bíboros ezután sorra vette a meglátogatandó országokat.
Ecuador: itt a család és az élet védelme különösen fontos. Az ország püspökei 2014-ben pásztorlevelet bocsátottak ki az Egyház szerepéről, megjelölve az egészséges laicitás útját. Az Egyház ”csak azt a lehetőséget kéri, hogy gyakorolhassa saját küldetését, hogy hozzájárulhasson a demokrácia kialakításához, minden emberi személy, különösen is a leginkább sebezhető csoportok jogainak előmozdításához”.
Bolivia: A Pápát Evo Morales elnök fogadja, akivel megosztja a szegények felkarolása és a teremtett világ védelme gondját. Ez utóbbiról, a környezetvédelemről Ferenc pápa új enciklikájában értekezett. Felhívást intéz ahhoz a világhoz, amely a pénz uralma alatt áll, a társadalmi igazságosság biztosításáért, miden emberi személy, különösen is a szegények jogainak védelméért.
Paraguay: Az ország püspökei három évet a család evangelizálásának szenteltek a katekézis és a missziózás útján. Paraguay a világ egyik legfiatalabb országa: sok a népes család. Súlyos probléma a munkanélküliség, amely aláássa a család szilárdságát és normális életét. Ferenc pápa, aki zarándokként érkezik Paraguayba, különösen a szenvedő családokhoz társul, hogy bizalmat ébresszen a továbbhaladáshoz, hangoztatta a Vatikáni Televíziós Központnak adott interjújában Pietro Parolin bíboros államtitkár.
