Idén 44 ezer hetedikes lány kaphat méhnyakrák elleni védőoltást
A méhnyakrák, azaz a méhnyak hámjának hosszú évek alatt kifejlődő, panasz- és tünetmentes daganatos elváltozása a 45 év alatti nők második leggyakoribb rákos megbetegedése. A súlyos betegséget a HPV (humán papillómavírus) rákkeltő típusai okozzák, amelyek szexuális úton, illetve a bőrfelületek érintkezésével terjednek.
A világon évente mintegy félmillió nő halálát okozó betegség Európában 30 ezer nő életét követeli. Itthon minden évben 1200 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak, és mintegy félezren halnak meg annak ellenére, hogy améhnyakrák védőoltással megelőzhető, illetve a szűrővizsgálattal időben felfedezett betegség gyógyítható.
Tavaly hazánk jelentős lépést tett a méhnyakrák ellen folytatott harcban azzal, hogy a kormány – kötelezően ajánlott oltásként – a nemzeti védőoltási programba emelte, és ingyenessé tette a hetedikes lányok számára az oltóanyagot.
AZ ÁNTSZ adatai szerint 2014 őszén több mint 38 ezer szülő, az érintettek több mint 80%-a döntött úgy, hogy él a lehetőséggel, és kéri gyermekének a védőoltást, azaz az iskolaorvosok összesen több mint 70 ezer térítésmentes HPV elleni védőoltást adtak be a múlt év őszén és idén tavasszal.
Ez nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredménynek számít, különösen annak fényében, hogy a korcsoporton belüli átoltottság – az egyéni és önkormányzati oltásoknak köszönhetően – megközelíti a 90%-ot.
„Bízunk abban, hogy a szülők idén is felelősségteljes döntést hoznak majd, és még többen igénylik a magas fokú védettséget biztosító vakcinát. A méhnyakrák elleni oltóanyag ugyanis 93,2%-ban véd a betegség ellen attól függetlenül, hogy melyik típusú HPV (humán papillómavírus) okozza a megbetegedést” – mondta el dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont járványügyi főorvosa.
Közeledik a határidő
A tinédzserek méhnyakrák elleni védőoltással kapcsolatos tájékoztatásáról az iskolákban a védőnő, illetve az iskolaorvos gondoskodik, ezenkívül a tanév első szülői értekezletén minden érintett gyermek szülei írásos tájékoztató csomagot kapnak, amely a vakcina igényléséhez szükséges szülői nyilatkozatot is tartalmazza.
A védettség kialakulásához ebben az életkorban két oltás szükséges 6 hónap különbséggel. Az ingyenes vakcina első adagját 2015 októberében a felkarba adja majd be az iskolaorvos, a második oltást pedig 2016 tavaszán kapják meg a lányok.
Az oltás életkori időzítése nagyon lényeges, mivel a vakcina akkor a leghatásosabb, ha a lányok a szexuális életük megkezdése előtt megkapják, hiszen ekkor szinte még biztosan nem fertőzöttek HPV-vel, és az immunrendszerük is ekkor reagál a legjobban az oltóanyagra.
Hatékony oltóanyag
A nemzeti védőoltási programban használt méhnyakrák elleni vakcina világszerte az egyik legmagasabb hatásfokú védelmet nyújtó készítmény a méhnyakrák ellen.
A Belgiumban gyártott védőoltás 2007-es bevezetése óta 132 országban szerzett érvényes regisztrációt, és 2008-tól több mint 12 millió adagot használtak fel belőle a különböző európai védőoltási programokban, többek között Hollandiában, Spanyolországban, Finnországban, Belgiumban, Izlandon és Lettországban.
A szexuális élet megkezdése előtt az oltás 93,2% védettséget nyújt a méhnyakrák ellen függetlenül attól, hogy melyik magas kockázatú – azaz daganatot előidéző – HPV-típus okozza a fertőzést. A méhnyakrákos esetek több mint 80%-áért a 16-os, 18-as, 31-es és 45-ös humán papillómavírustörzsek felelnek.
„A méhnyakrák elleni vakcina kifejlesztése azért volt orvostörténeti pillanat, mert máig ez az egyetlen olyan védőoltás, amellyel már a rákos elváltozás kialakulását is megelőzhetjük” –hangsúlyoztadr. Koiss Róbert szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus, a Magyar Méhnyakkórtani és Kolposzkópos Társaság elnöke.
Dr. Koiss Róber rámutatott: a védőoltás mellett a teljes körű védelemhez szükséges a rendszeres méhnyakrákszűrés is. A rendszeres szűréseknek köszönhetően ugyanis a nem oltott korcsoportokban is idejében felismerhető a betegség, és a legtöbb nőnél sikerül megakadályozni, hogy a más szerveket is megtámadjon.
Ez azért is fontos, mert a rákmegelőző műtétek, amelyek több mint 10 ezer magyar nőt érintenek minden évben, mind testileg, mind pedig lelkileg óriási megpróbáltatást jelentenek, és komoly meddőségi kockázattal járnak.
Bár a statisztikák szerint a lányok és a nők 80%-a lesz fertőzött életében legalább egyszer HPV-vel, a leánygyermeket nevelő szülőknek mégis csak mindössze 41%-a tudja, hogy bárki veszélyeztetett lehet, mivel a méhnyakrákot egy vírusfertőzés (HPV) okozza.
Ugyanakkor biztatók azok a hazai felmérési eredmények, miszerint a magyar szülők háromnegyede azonnal beoltatná gyermekét.
