Bács-Kiskun megye élen jár a parlagfű irtásában
Képgaléria
Február 20-án a Kiskunsági Nemzeti Park Természet Házában konferenciát tartottak az ÁNTSZ szervezésében a parlagfű mentesítés terén elért országos és Bács-Kiskun megyei eredményekről, illetve a további feladatokról. A rendezvényt Dr. Mucsi Gyula regionális tisztifőorvos, az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének vezetője nyitotta meg. Bevezetőjében elmondta, hogy a parlagfű elterjedése elleni intézkedés kiemelt népegészségügyi kérdéssé vált, amelynek sikeréhez szükség van széleskörű társadalmi összefogásra, nemcsak az állami szervek és az önkormányzatok, hanem a civilszervezetek és a magánemberek részéről is. Ennek az együttműködésnek a létrejötte és fenntartása a lakosság egészségének az érdeke.
Tarkóné Strifler Anita, az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének munkatársa Porta Közhasznú Egyesületet emelte ki a Bács-Kiskun megyeri civilszervezetek közül egyedüliként, amelyik aktivan részt vesz a pollen elleni harcban aktivistáival és Pollenpont üzemeltetésével. ...
Péterfia Éva, a Tárcaközi Bizottság elnöke előadásában bemutatta a 2004. évtől a "Parlagfűmentes Magyarországért" program kapcsán elért országos eredményeket. Általános javulás figyelhető meg az ország túlnyomó részén. Kezdi a társadalom allergiában nem szenvedő része is megérteni az ügy fontosságát. Ehhez azonban a magas bírságok kiszabása is kellett. Bács-Kiskun megye élen jár a védekezésben elrendelt közérdekű növényvédelmi bírságok kiszabása terén, olyan mértékben, hogy az országban lévő 3500 önkormányzat együttesen nem tud ekkora összeget felmutatni. Javult a fertőzött területekről szóló lakossági bejelentések és a hatósági intézkedések közötti idő, 3-6 hónapról lecsökkenve 6-7 napra. Jelentős eredményt azokon a településeken lehetett elérni, ahol egy-egy polgármester és civilszervezet aktivitásával és példamutatásával be tudta vonni a lakosságot is ebbe a munkába. Bács megye mára a legfertőzöttebb területek közül a legkevésbé fertőzöttek közé került.
A munkát azonban nem lehet itt abbahagyni, vagy lendületéből visszavenni, mivel a parlagfű igen alkalmazkodó növény, és magja évtizedekig is csiraképes. Évente körülbelül 10 százalékkal növekszik az allergiások száma, ami azt a veszélyt is magában hordozza, hogy ha sikerül is visszaszorítani és egyes helyeken kiirtani a parlagfüvet, akkor még számos egyéb allergén növény is elszaporodhat.
Nagy István, a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal osztályvezetője a legnagyobb veszélyt a parlagon hagyott termőterületeken látta. Tiszakécske és Bácsszőlős körzetében lehet ezzel a jelenséggel leginkább találkozni. 2008. év kiemelt feladata lesz a tarlón és a mezőgazdasági művelésből kivont területekről kiszorítani a növényt. Ezt a célt nem lehetetlen elérni, ha bizonyos munkálatokat idejében elvégeznek a földterületek tulajdonosai.
Mező Gábor, a Bács-Kiskun Megyei MGSZH Növény és -Talajvédelmi Igazgatóság munkatársa előadásában arról értekezett, hogy a szántóföldi növénykulturákban, milyen technológiákkal, milyen növényvédő szerekkel lehet úgy megoldani a gyomirtást, hogy a kulturnövény ne szenvedjen kárt.
