25 éve alakult meg az Európa Jövője Egyesület
Vajon hogyan emlékszik vissza a negyedszázada történtekre Farkas Gábor, aki 1990-95 között ügyvezető elnökként, azóta pedig elnökként szervezi lankadatlanul a találkozókat?
- Mindent pontosan fel tudok idézni. Ez egy felejthetetlen szombati nap volt! Egyébként nem akármilyen szombat, hanem az első demokratikus önkormányzati választást megelőző nap. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert kampánycsönd volt, amely az összefogásra kitűnő alkalom, lévén ki kell zárni a pártpolitikát. Kilencen, a későbbi vezetőség tagjai, egy újsághirdetésen keresztül szerveztük meg a találkozót a művelődési központba, közzétéve: jöjjön el, akit érdekel a kezdeményezés, azaz nemzetközi gyermektalálkozók kétévenkénti megszervezése.158-an voltunk jelen, és délután 1 órára a résztvevők elfogadták az elképzeléseinket, az alapszabályt. A vezetőséget szigorúan demokratikus keretek között kívántuk megválasztani, de dr. Pánczél Gyula országgyűlési képviselő felszólalt, és kijelentette: olyan impozáns az előkészítés, hogy nincs mit vacakolni, szavazzuk meg őket közfelkiáltással. Így is történt! Emlékszem, hogy a találkozó után Pető Pista barátommal leültünk a főtéren beszélgetni. Nagyon örültünk, de az is bennünk volt: te szent isten, akkor ez már tényleg meg is kell csinálni! Hónapokig magyaráztuk, miért lenne ez jó, és hirtelen megszületett a döntés. Innen már nem volt visszaút! - idézte fel a kezdeteket nevetve a 2013-ban Európai Polgár díjjal kitüntetett Farkas Gábor.
Az alapötlet az volt, hogy Európa országaiból gyermekeket hívnak meg, akiket kecskeméti iskolák és iskolások látnak vendégül. A külföldi gyerekek családoknál laknak, majd a következő évben viszontlátogatásra hívják magyar vendéglátóikat. A gyermektalálkozókra érkező csoportoktól csupán annyit kér az egyesület, hogy hozzanak magukkal nyelvi nehézségek nélkül átadható ajándékot, zenét, táncot, olyan műsort, mely megismerteti kultúrájukat másokkal.
- Hogy mi a nemzetközi siker titka? Ezt abban látom, hogy igazából egy pofonegyszerű dolgot találtunk ki, ami akkor viszont újdonságnak számított. Pont az egyszerűsége miatt sürgettem, hogy a következő év nyarára már szervezzük is meg az első találkozót, nehogy mások is kitaláljanak egy hasonlót, és megelőzzenek minket - folytatta “Csiperó” Gábor.
Az első fesztivált sikerült is kilenc hónap alatt tető alá hozni, ahogy az egyesület elnöke fogalmazott: pár profi népművelőnek és a lelkes „amatőr”, azaz önkéntes segítő-csapatnak. 1991-ben rögtön 15 ország 640 gyermeke érkezett Kecskemétre.
– Kiépítettük a nemzetközi kapcsolatokat, és meghódítottuk Kecskemétet, az egész város tudott a fesztiválról. Már az első is országos méretben is nagynak számított. Igazán büszkék lehettünk magunkra, mert európai színvonalú volt a szervezés – mondta az egyesület elnöke. Az első alkalommal nem kérték az önkormányzat támogatását, mondván, először bizonyítanak, utána pedig a város magától a fesztivál mellé állt. Farkas Gábor kiemelte: a 25 év alatt öt polgármesterrel dolgoztak együtt, és mindegyikük felmérte a találkozók nemzetközi jelentőségét, hogy mennyit jelenthet a fesztivál a város hírneve szempontjából, ezért pedig minden városvezetőnek köszönettel tartoznak.
Az eddigi 13 találkozón a kecskeméti diákok és családjaik körülbelül 18 000 gyermeket láttak vendégül a világ 36 országából. A találkozókra Európán kívülről is érkeztek vendégek: Koreai Köztársaságból, Japánból, Izraelből, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából. Tavaly 24 ország képviseltette magát, 2000 vendég jött Kecskemétre. A cserelátogatások során kicsit kevesebb, körülbelül 17 ezer kecskeméti diák tudott külföldre utazni, ennek oka pedig a háborúk voltak, hiszen 1992-ben már tombolt a délszláv háború, és később Moldovában sem tudták fogadni a kecskeméti gyerekeket.
A fesztivált 2006-ban Európai Civil Díjjal tüntették ki, 2013-ban pedig az “Az élhető városért” Alapítvány legszebb városi fesztivál díját kapta meg.
- 1990-ben még a politikusok is arról ábrándoztak, hát még az egyszerű emberek, hogy felépül az egységes Európa-ház. Ma már ezt régen nem emlegetik, messze került ez az álom. A fesztivál magyar szepontból azért is volt fontos, mert a nyugat-európai gyerekekben meglévő tévhiteket sikerült eloszlatni hazánkról. Sokan ugyanis úgy jöttek Kecskemétre, hogy azt hitték: nálunk nincs élelmiszer, vagy orvosi ellátás. A Csiperó nemzeti jelentőségét ebben látom: megváltoztatta a rólunk kialakult negatív képet, és egyértelművé tette, hogy mi igenis európaiak vagyunk, a fejlett Európa része. Akik itt voltak, vannak a Csiperón, messzire viszik ezt a hírt. Ez talán még soha nem volt annyira fontos, mint most: gyerekek, fiatalok révén növelni Magyarország jóhírét, tekintélyét, barátokat szerezni külföldön.
