Atradius: mélyponton az orosz-magyar árucsereforgalom
Bár az Oroszországba irányuló teljes magyar export 2015 első félévében 27%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest, Törökország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok után az ország még mindig a magyar gazdaság negyedik legnagyobb EU-n kívüli felvevő piacát jelenti. A magyar export zuhanásáért nagyrészt az a feldolgozóipar felelt, amely a kivitel csaknem 60%-át (57,6%)nyújtotta 2015 első felében. A visszaesés itt 30% körül mozgott az előző év hasonló időszakához képest, leginkább a tavaly augusztusban életbe léptetett, az élelmiszeripart sújtó uniós embargós intézkedések miatt. Jelentősen visszaesett még a kereskedelmi szektor is, amely a kivitel 36%-át lefedve 23%-ot esett. Összességében az Oroszországba irányuló magyar export, mintegy 855 millió dolláros értékével jóval a globális pénzügyi válság közepén regisztrált 2009-es szint alá esett.
Ugyancsak a kétoldalú külgazdasági kapcsolatok visszaesését mutatják a magyar piacokra érkező orosz import első féléves számai is: az 1,86 milliárd dolláros adat 53%-os esést jelez, egyben 2009-es szint alatti teljesülést. Az év első felében a kereskedelmi szektor zuhant a legjobban, több mint 79%-kal, de a villamosenergia- és gázszolgáltatás, valamint a feldolgozóipar teljesítménye is 38-38%-kal csökkent. Utóbbi szektor teszi ki az orosz import kétharmadát.
Azonban a negatív jelenség nem a magyar-orosz viszony romlását jelenti: a számok alapján az látható, hogy a világ összes országából Oroszországba irányuló teljes évi export mennyiség már tavaly 14,7%-ot zuhant. Az orosz gazdaság teljes bruttó hazai teljesítménye a tavalyi évben 1860 milliárd dollár volt, de ez a szám idén akár 4,1%-ot is eshet a gazdasági embargó az olajárak visszaesése és a továbbra is gyenge rubel miatt – derül ki az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb becsléséből. Ugyanakkor a hitelbiztosító elemzése szerint jövőre a 12%-os infláció mellett, lassú, kb. 1,5%-os növekedés várható az orosz gazdaságban.
Azonban az orosz fellendüléssel és az embargó előbb-utóbb történő feloldásával számoló exportőröknek számos adminisztratív részletre kell ügyelniük, lévén nem európai uniós tagországról van szó. Mivel az eltérő jogrendszerből fakadó nehézségek komoly fejfájást okozhatnak a szereplőknek, sok esetben egy harmadik ország gazdasági jogrendszerét alkalmazzák a garanciák betartása érdekében. Emellett a szállítási megállapodásban elegendő információnak kell lennie a termék-specifikációról, a mennyiségi és minőségi kérdésekről, a vételárról, a határidőkről és a szállítás időtartamáról, nem beszélve az éppen aktuális ÁFA-kulcsról. A jogi formulákon túl pedig olyan apróságokra is figyelnie kell a magyar félnek, mint az orosz partner teljes nevének és pontos címének megjelenítése, mivel számos esetben ugyanazon név alatt akár több orosz cég is futhat.
Mivel bármilyen felmerülő probléma esetén az orosz igazságszolgáltatás csak igen nehézkes és hosszadalmas procedúra után tudja kikényszeríteni a felektől a szerződésben foglaltakat, ezért az exportőröknek érdemes egy harmadik szereplőn keresztül intézni a szállítást, ezzel maga a tranzakció is biztonságosabbá válhat. A szállítás kapcsán pedig mindenképpen ügyelni kell az egyszerűségre és az átláthatóságra, valamint a megállapodással kapcsolatos összes dokumentum megőrzésére – hangsúlyozta az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb piacelemzése.
Különösen igaz ez az élelmiszeriparban, ahol a jelek szerint (gyorsan megélénkülő külgazdasági kapcsolatok) a piaci szereplők már tavaly gyorsan megtalálták azokat a tranzitországokat (pl. Szerbia, Macedónia, Moldova, Fehéroroszország), amelyekre nem vonatkozik az orosz embargó.
„A jelenlegi orosz gazdasági környezetben nagyon fontos, hogy a magyar vállalkozások jól megválogassák üzleti partnereiket, ezért mindenképpen ajánlott előzetesen informálódni róluk, illetve különböző eszközökkel (céginformáció, hitelbiztosítás) minimalizálni a nemfizetésből, vagy késedelmes fizetésből fakadó kockázatokat. Emellett akár unióin kívüli tranzitországokon keresztül, akár egyenesen Oroszországba exportálunk, szükség van a megfelelő jogi háttér és tanácsadás biztosítására”– hívta fel a figyelmet Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
