Magyarok–Paks II: 2–0
A Greenpeace 2014 áprilisában levélben hívta fel az Európai Bizottság figyelmét, hogy a paksi atomerőmű bővítése ellentmond a közbeszerzésre, az állami finanszírozásra és az energiapiacra vonatkozó uniós jogszabályoknak. A Bizottság mai döntése azt jelenti, hogy nem értenek egyet a magyar kormánnyal, aki 2015 májusban annak megállapítását kérte a Bizottságtól, hogy a projekt állami támogatás nélkül is megtérül. [2] A magyar kormány számítása tehát nem vált be, a részletes vizsgálatot azért indította a Bizottság, mivel „kétségei merültek fel afelől, hogy a szóban forgó beruházás csakugyan piaci feltételek mellett történik, mint ahogyan azt Magyarország állítja.”
Az újabb brüsszeli vereség ismét bizonyíték arra, hogy a paksi beruházást rosszul, az uniós jogszabályok figyelmen kívül hagyásával készítették elő, és kezdtek bele annak megvalósításába. A Greenpeace szerint félő, hogy a projekt folytatásával további súlyos károkat idézne elő a kormány. Ezért elvárja, ezek elkerülése érdekében a kormány azonnal állítsa le az atomerőmű-bővítést, és hozza nyilvánosságra a beruházás részleteit.
A ma bejelentett eljárásban a Bizottság azt fogja vizsgálni, hogy egy magánberuházó is hasonló feltételek mellett finanszírozta volna-e a projektet, illetve hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e. Paks ellen további eljárások is folynak Brüsszelben: a Bizottság a múlt héten úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben Paks II miatt, mivel Magyarország megsérthette az uniós közbeszerzési szabályokat. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a Bizottság érveinek megválaszolására.
A Greenpeace szerint az atomerőmű-bővítés leállítása nagy lehetőséget jelentene Magyarország számára, hogy elinduljon a decentralizált és versenyképes megújuló energiákon alapuló jövő felé.
