Megtalálni a magam ösvényeit - Porogi Ádám Hamlet szerepéről

Az 1972-es Ruszt József rendezte Hamlet óta először lesz látható Shakespeare legismertebb tragédiája a kecskeméti Katona József Színházban. A címszereplővel, Porogi Ádámmal beszélgettünk. (Fotó: youtube)

· Mit gondoltál Hamletről, mielőtt elkezdődött a próbafolyamat? Milyen kép élt benned?

• A gimnáziumban olvastam a drámát, de túl nehéz volt. Az Arany-fordítás ma sem egy könnyű olvasmány. Azóta több előadást láttam. Igyekeztem ezeket elengedni, hogy tiszta aggyal olvashassam újra a darabot. Igyekszem azt nézni, mi van valójában leírva.

· Gábor Miklós azt írta a naplójában, hogy számára szemléletváltást jelentett a darab. Te hogyan éled meg?

• Még a próbafolyamat elején tartunk. Még nem tudhatom, milyen lesz játszani ezt az előadást. A szerep hatalmas. Hamlet nagyon mélyre megy, rögeszmésen kutatja a dolgok és gondolatok jelentését. Folyamatosan értelmezi a körülötte lévő világot, és abban magát. Rengeteg kérdés felvetődik, és pont az teszi őt egyedivé, hogy nem fut el ezek elől a kérdések elől. Öljek, ha úgy gondolom, hogy van rá indokom? Mi szolgálhat indokként az ölésre? Egyáltalán, mit jelent megölni egy embert? Képes vagyok rá? Milyen király lennék? De hogy jön egy ember ahhoz, hogy parancsoljon egy másik embernek? Mi a szabadság? Mi lehet az ember feladata az életben? Mi az élet értelme vagy célja? Vagy ha nincs egyik se, akkor hogyan tovább? Ezeket a kérdéseket nekem is föl kell tennem ahhoz, hogy átengedhessem magamon a szerepet. Minden jól megírt darab olyan helyzetekbe hoz, olyan kérdések átgondolására késztet, amikkel az életben talán nem találkoznánk. Túl a személyes viszonyokon, a családi dráma síkján, itt hatalomról is sok szó esik. Nyilván Gábor Miklós is gondolt valamit arról, hogy rohad az államgépben valami, nyilván én is gondolok erről valamit.

· Kiugrási lehetőség, vagy őrületes teher ez a szerep?

• Nem teherként élem meg. Izgalmas túra egy szinte megmászhatatlanul magas hegyre. Előttem már rengetegen megpróbálták megmászni, van, aki 1500 méterig jutott, van, aki 5000-ig... Igyekszem az út szépségét meglátni, megtalálni a magam ösvényeit, rájönni, ha eltévedtem. Ebben sokat segít Rusznyák Gábor, a rendező, nagyon éles szemmel figyel. Hatalmas kaland az egész. Nem pakolok magamra olyan terheket, hogy ennek jónak kell lenni. Nem használna.

· Ez az útkeresés, a töprengés egyébként sem áll távol tőled.

• Ezt nem tudom.

· Milyen szöveggel dolgoztok?

• Nádasdy Ádám fordítását használjuk, de van benne más is, Arany is. Nádasdy nagyon költői fordítást írt, ami ugyanakkor érthető a mai fül számára. Nem „költőietleníti\" a szöveget pusztán azért, hogy érthető legyen, és mégis az.

· Mikor játszódik a történet?

• Esténként, a kecskeméti Katona József Színház színpadán. Nincs erőszakos aktualizálás. Amikor Dánia királyáról beszélünk, akkor Dánia királyáról van szó, aki a hatalom legfőbb birtokosa. De kosztümös nosztalgiázás sincs. Arra törekszünk, hogy minden itt és most történjen meg.

· Mit tartasz eddigi pályád csúcsának?

• Csúcsa... Inkább azt tudom mondani, milyen munkák voltak a legizgalmasabbak: a Vízkereszt Mohácsi János rendezésében - ez volt az államvizsgánk Kaposváron -, az Angliai második Edward élete és az Egy hosszú nap elutazik az éjszakába, mindkettőt Zsótér Sándor rendezte.

· Kinek a véleménye fontos számodra? Kire hallgatsz?

• Mindenki véleménye lehet fontos, mindenkié egy szintig. Jó azt hallani, akin nem érzek manipulatív szándékot. Van, amikor egy „civil\" néző véleménye fontosabbá tud válni, mint egy dörzsölt szakmabelié.

(kecskemetikatona.hu / Rákász Judit)