Román rablóbanda Lajosmizsén
A III. rendű vádlott 2010-től állt baráti kapcsolatban a II. rendű vádlottal: rendszeresen együtt töltötték az idejüket. A II. rendű vádlott mindvégig a III. rendű vádlottnál dolgozott. Az I. és a IV. rendű vádlottak rokonok, akik román állampolgárként Magyarországon alkalmi munkákból éltek, több évig Lajosmizsén. A III. rendű vádlott 3-4 éve ismerte az I. rendű vádlottat, míg a IV. rendű vádlottal csak néhány alkalommal találkozott.
2011 novemberében az I. rendű vádlott elköltözött Jakabszállásra, a IV. rendű vádlott 2012-ben Soltvadkerten talált munkát, és az év augusztusában szólt az I. rendű vádlottnak, hogy Soltvadkerten dolgozzanak együtt egy magánszemélynél.
2012. augusztus 9-én a III. rendű vádlott felhívta az I. rendű vádlottat, aki ekkor a IV. rendű vádlottal volt, hogy „lenne valami pénz\", azt el tudnák-e lopni. Megállapodtak, hogy megbeszélik az ügyet, majd a négy vádlott végül Soltvadkerten találkozott aznap délután 5 órakor. Ekkor a III. és a II. rendű vádlottak felvetették a másik két társuknak, hogy tudnak egy Lajosmizse melletti tanyán élő idős emberről, akinek sok pénze van, és azt kellene elvenni. A II. rendű vádlott azt is elmondta, hogy mintegy 400 ezer forintról van szó, és tudja azt is, hogy a sértett ezt a pénzt az éjjeliszekrényében tartja. A másik két vádlott belegyezett a bűncselekmény elkövetésébe. Mindannyian úgy tudták, hogy a sértett nincs otthon.
Autóval mentek ki néhai, akkor 69 éves N. M. sértett tanyájához, és a férfi tanyája melletti szomszédos tanyánál álltak meg esti 9 óra körüli időben. Útközben a vádlottak eldöntötték, hogy az I. és a II. rendű vádlott megy be a házba, így ők gyalog el is indultak a tanyához, míg a másik két vádlott továbbhajtott, és távolabb várakoztak az autóban.
Miután az I. és a II. rendű vádlott megtalálta a sértett tanyáját, átugrottak a kerítésen. De meglátták, hogy a sértett otthon van és tévét néz, ezért felhagytak a cselekményükkel. Telefonon szóltak az autóban ülő társaiknak, hogy menjenek értük.
Ez meg is történt, azonban a III. és a II. rendű vádlott arról győzködték társaikat, hogy a pénzt meg kell szerezni. Rábeszélésükre végül úgy döntöttek, hogy az I., a II. és a IV. rendű vádlott visszamegy a sértett tanyájára, és mindenképp elveszik annak pénzét. Abban is megállapodtak, hogy ha a sértett ellenáll, lefogják, illetve összekötözik a kezét. A III. rendű vádlott tanácsára a behatolást vállalók zoknit, illetve kesztyűt húztak a kezükre, hogy ne maradjon nyom, és a III. rendű vádlott arra is kioktatta őket, ne dohányozzanak, hogy DNS mintát se tudjanak arról venni.
A III. rendű vádlott autóval elhajtott a helyszínről azzal, hogy majd hívják, ha befejezték a cselekményt, míg a sértett közben kikapcsolta a tévét, és lefeküdt aludni. A három vádlott bement a tanyára, a II. rendű vádlott magához vett egy fakarót, amivel megveregette a bejárai ajtó melletti ablakot. A sértett a hangra felriadt, de mivel nem látott mozgást, visszafeküdt aludni. A vádlottak ekkor vártak 10 percet, majd beléptek a konyhába, majd a sértett szobájába. Amikor a felriadó sértett meglátta a maszkot viselő II. rendű vádlottat, annyit kérdezett, kik vagytok? A vádlottak nem szóltak semmit, a II. rendű vádlott azonnal megütötte az idős férfit, majd letakarta a fejét, és az I. rendű vádlottal együtt lenyomták az ágyra, ahol lefogva tartották.
A IV. rendű vádlott a sértett ágya melletti éjjeliszekrényben kezdett el kutatni, ahol 7 ezer forintot talált 100 és 200-as érmékből. Ezt eltette. Mivel a sértett kiabált és menekülni próbált, az I. rendű vádlott arra kérte a IV. rendű vádlottat, hogy segítsen nekik. Ezt a IV. rendű vádlott meg is tette, a két társa közé állt, és a II. rendű vádlottal együtt többször, közepes, illetve nagy erővel, ököllel megütötték a sértett oldalát. A férfit védekezés közben később is több ütés érte, aki úgy próbált menekülni a további verés elől, hogy halottnak tettette magát. Ekkor a vádlottak felhagytak a további bántalmazással.
A IV. rendű vádlott felhívta a III. rendű vádlottat, hogy jöjjön értük kocsival, míg az I. és a II. rendű vádlott tovább folytatta a kutatást. Találtak egy nejlonzacskóban egymillió forint készpénzt, míg a IV. rendű vádlott magához vette a sértett 4 ezer forintot érő magnóját. Ezt követően a vádlottak kiszaladtak a házból, 2,5 kilométert futva tettek meg, majd a III. rendű vádlott felvette őket a kocsiba, és elszállította a vádlott-társait a helyszínről. Később a lopott váltópénzből vásároltak cigarettát, az egymillió forintot pedig négy egyenlő részben szétosztották maguk között, és hazamentek. Az I. és a IV. rendű vádlott 2012. augusztus 10-én visszatért Romániába.
A sértett - miután észlelte, hogy az elkövetők eltávoztak - a szomszéd tanyában kért segítséget, majd augusztus 9-én bejelentést tettek a rendőrségen.
A sértett 8 napon túl, 6 hét alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett, de életveszélyes sérülés is kialakulhatott volna: ennek elmaradása nem a vádlottakon múlott.
A sértett a tárgyalási szakban 2015. április 8-án öngyilkos lett, felakasztotta magát a házában, mivel a sérelmére elkövetett bűncselekményt nem tudta feldolgozni.
Az I. fokú ítéletről
Társtettesként elkövetett rablás bűntettében, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettében mondta ki bűnösnek a Kecskeméti Törvényszék K. V. (Magyarországon élő román állampolgár) I. rendű vádlottat. Ezért őt a bíróság 7 év fegyházra és 5 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. Az ügy II. rendű vádlottja, F. G. (Magyarországon élő román állampolgár) ugyanezen bűncselekményekért, valamint 2 rendbeli lopás vétsége miatt is - halmazati büntetésül - 8 év fegyház és 6 év kiutasítás büntetést kapott. A III. rendű vádlottat, V. O.-t (magyar állampolgár) felbujtóként elkövetett rablás bűntettéért, felbujtóként elkövetett testi sértés bűntettének kísérletért és felbujtóként elkövetett magánlaksértés bűntettéért 8 év 4 hónap fegyházra és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte a bíróság. L. S. (Magyarországon élő román állampolgár) IV. rendű vádlott büntetése az I. és a II. rendű vádlottal azonos bűncselekményekért 7 év fegyház és 5 év kiutasítás lett.
Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott esetében a büntetés súlyosítása, míg a vádlottak és védőik részben felmentés, részben eltérő minősítés megállapítása és a kiszabott büntetés enyhítése érdekében nyújtottak be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára, ahol most jogerős ítélet született.
(keol.hu)
