Dr. Tóth Zoltánról írt emlékkönyvet mutattak be Orgoványon
Képgaléria
Részt vettek az eseményen Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, és Dr. Tóth Zoltán szülőfaluja, a szlovákiai Nagykeszi település polgármestere, Csóka Lajos, továbbá Farkas Beáta, valamint Jenei Zoltán Nagykeszi képviselőtestületének tagjai. Az ünnepi műsorról az Orgoványi Kulturális Egyesület gondoskodott.
Mint az ünnepségen elhangzott, a kötet megjelenését több mint tíz éves kutatómunka előzte meg. Nagykeszi képviselői pedig most arra kérték a könyv szerzőjét és Orgovány településvezetőit, hogy náluk is mutassák majd be a könyvet.
Háttér:
A nemzetközi hírű gyógypedagógus felesége, Makai Mária orgoványi születésű volt, apósa pedig a helyi iskola első igazgatója. De - mint büszkén vallják az orgoványiak - nem csak rokoni szálakkal kötődött a településhez, hiszen képviselő, valamint a református egyház presbitere is volt.
Dr. Tóth Zoltán a saját szervezésű Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadója és igazgatójaként írta be nevét a magyar gyógypedagógia történetébe.
1922-től 1940-ig az általa kezdeményezett Magyar Gyógypedagógiai Társaság titkára, és a Gyermekvédő Liga igazgató tagja. 1938-tól a Budapesten megalakuló Nemzetközi Gyógypedagógiai Társaság egyik alelnökévé választották.
Gyógypedagógiai főiskolai munkássága alatt felismerte a társterületek fontosságát a gyógypedagógia működése során. Ennek okán kapcsolatokat kezdett kialakítani egyéb szakterületek képviselőivel, és hatására új koncepciójú gyógypedagógiát alapozott meg. Erre építette a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola koncepcióját, melybe bekapcsolta Ranschburg Pál intézetét, és amelyhez Szondi Lipótot kérte segítségül tanárnak.
Dr. Tóth Zoltán nevéhez köthető, hogy Magyarországon 1928-tól 4 éves Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola kezdhette meg működését, melynek ő maga volt az igazgatója. Kidolgozta a 4 éves főiskolai képzés első szervezeti szabályzatát, képzési programját. 10 év alatt külföldi elismertséget szerzett az egységes magyar gyógypedagógus-képzés megalapozásával. Nagy újításnak számított az is, hogy Magyarországon először, nagyothallók és gyengénlátók is felvételt nyerhettek a felsőoktatásba.
Emlékére 2004-ben a róla elnevezett emlékparkban szobrot állíttattak az orgoványiak.
