KECSKEMÉTI ARBORÉTUM: KOMFORTOS OTTHON LEPKÉKNEK
Nagy örömünkre szolgál, hogy a kecskeméti arborétum alapítás huszadik évfordulója alkalmából fölerősödik a területen végzett kutatások eredményeinek publikálása, közkinccsé tétele. Dr. Gőbölös Antal átfogó, a gyűjtemény alapítását, fejlődését bemutató tanulmányáról már szóltunk e hasábokon. Most szerencsére kezünkben tarthatjuk a második kötetet, Szabóky Csaba érdekes dolgozatát, A kecskeméti arborétum lepkéi címmel.
A keménykötésű borítók között összefoglalt 90 oldal, várhatóan a rovarvilág, a lepke fauna ismerőinek, kedvelőinek, gyűjtőinek kínál rendkívüli csemegét, de érdeklődéssel forgathatják az oldalakat a laikusok is.
Az arborétumunkról elmondhatjuk, azért is különleges pontja városunknak, mert nincs másik olyan park, amely lepkéiről ilyen gazdag elemzés született volna. Az ott látható - de a Duna-Tisza közén nem honos - növényzet is különlegesen gazdag. Közismert, hogy az arborétumban ma már több mint 800 fa és cserje taxon él. Jelenleg 805 lepke fajt ismerünk ebből a kertből. Ezek közül számos különlegesen védett faj is van. Igazi kuriózum, hogy élnek itt a különleges növények élőhelyének megfelelő - itt tájidegen - lepkefajok, de megtalálhatóak a homoki élőhelyekre jellemzők is.
Ma már az országhatáron kívül is jól ismerik Szabóky Csaba nevét. Évtized már, hogy egy Jermy-típusú fény csapda működik a területen, amelyet időnként egy Malaise csapdával egészítenek ki. A szerző megállításait 10 éves kutatási tapasztalatok, adatok alapján mutatja be. Szabóky kérése, javaslata megfontolandó és jogos: a hazai lepkefajok, mintegy negyedét reprezentáló terület továbbra is erős védelmet érdemel. Várhatóan a jövőben még több faj települ be ide. Az utókornak a feladata a védett kertben található értékek megőrzése, a növényanyag gyarapítása, bemutatása.
Szívből gratulálunk a kiadónak és a sorozat felelős szerkesztőjének, dr. Gőbölös Antalnak a munka publikálásához. Várjuk a folytatást, melyhez Szabóky Csabához hasonló - jó értelembe vett megszállott - emberekre van szükség. Hiszen kevesen tudják - de mindenképpen a kötet értékét növeli - hogy eddig még egyetlen hazai arborétum vagy botanikus kertről sem készült ilyen jellegű tudományos igényű, átfogó lepkészeti ismertető. Meggyőződésünk, hogy ez a munka alapvető forrása lesz a későbbi vizsgálatoknak, amelyekben majd az élőhely változása, alakulása remélhető gazdagodása is tükröződik.
