December 29. vasárnap, Tamara, Tamás
Hírek, események 2008. május 29. 22:05

Három hónap alatt lebomlanak a nejlonzacskók?

Három hónap alatt lebomlanak a nejlonzacskók?
Míg a polietilén zacskók gyorslebontása elég nagy múltra tekint vissza, a laboratóriumi és ipari kísérletek után egy tizenhat éves kanadai iskolásnak is sikerült rájönnie arra, hogy miként bonthatóak le a lakást elárasztó nejlonszatyrok - elmondása szerint három hónap alatt. ...
A kanadai Daniel Burd projektje többszörös díjnyertes az ottawai Összkanadai Tudományos Vásáron, a tudományos kutatásba pedig akkor vágott bele, amikor rádöbbent: az emberek semmit sem csinálnak a lakásaikat elöntő polietilén hulladékkal, írja a The Record weboldal. Burd abból indult ki, hogy a nejlon előbb-utóbb lebomlik, ezen folyamat mögött pedig mikroorganizmusok rejlenek, ezért megpróbálta elkülöníteni ezeket: a zacskókat porrá őrölte, majd háztartási vegyszerekkel, élesztővel és csapvízzel olyan oldatot hozott létre, ami elősegíti a mikrobák szaporodását, ehhez műanyagport és némi piszkot adottt hozzá, majd ezt harminc fokon melegítette. Három hónapnyi szaporítás után Burd elkülönítette a baktériumtelepeket, majd ezeket rászabadította a polietilén zacskók darabjaira. A kísérlet során arra a következtetésre jutott, hogy a lebontási folyamatban résztvevő mikrobák közül a két legerősebbet kell szaporítani és kombinálni egymással (ezek a Sphingomonas, valamint a Pseudomonas). Burd szerint 37 fokos hőmérsékletetn és optimális baktériumkoncentrációval hat hét alatt 43 százalékban bomlik le a zacskó anyaga és további hat hét kell ahhoz, hogy véleménye szerint az anyag teljesen eltűnjön - bár eddig még nem jutott el a kísérletben. A kísérlet energiaigénye mindenesetre igen alacsony, mivel a mikrobák önmaguktól is hőt fejlesztenek, cserébe pedig csak saját tömegük 0.01 százalékát bocsátják ki szén-dioxidban. A polietilén zacskók lebontása azonban nem újkeletű dolog, árulta el a hvg.hu kérdésére Andersen Endre, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány vegyészmérnöke, a kísérletek körülbelül húsz éves múltra tekintenek vissza. Burd módszere önmagában annyiból lehet érdekes, hogy a baktériumtelep szaporításához házi élesztőt használt - a laboratóriumi módszerek jelentős többsége keményítőt alkalmaz, nagyon kevés százaléka pedig számos egyéb anyagot, többek között sót vagy gumiőrleményt. Forrás: greenfo.hu

Kövessen minket a Facebookon is!