Iszogató - A borbélyüzleten a felirat: Azonnal jövök, pálinkáért mentem!

Időutazásra indulunk. A Pálinka Patika Városban szóló bilétát a Magyar Királyi Államvasutak hivatalos menetjegyirodájában váltjuk meg, amely a vasúton, lábbal és motorral hajtott kerékpáron közlekedőket feljogosítja egy kupica pálinka elfogyasztására, az absztinenseket pedig egy habos kávéra.

A rózsaszín cetlit egy jó kedélyű bakter nyújtja át, aki majd elmeséli a „pálinkatelepülés” fordulatos történetét.

Ahogy belépünk a sejtelmesen megvilágított kiállítótérbe, az 1920–30-as évek Pálinka Patika Városának főutcáján, az Almássy körúton sétálunk, úri szabóság, vegyeskereskedés, fűszer- és pálinkapatika, korabeli mozi, fényképíró és vándorfotós, italbolt mellett. Ezt a települést Almássy Archibald és Petrezselyem Pál alapította. Ők ketten pálinkát főztek, eladni azonban nem tudták a szesztilalom miatt. Petrezselyem apuka patikája kapóra jött, ott azonban az alkoholt kizárólag gyógyászati célra használták. Sebaj, a fiúk megtalálták a módját, hogyan lehet a gyümölcspárlatból tinktúrákat, gargalizálókat, torok- és szájöblítőket készíteni – szigorúan gyógyászati céllal. A fiolák azonban nem mindig gyógyszert tartalmaztak...

Bakterünk az Almássy körút 5. szám alatt lévő borbélyműhelyhez érve elmeséli: az anekdota szerint a városalapító egyszer véletlenül, pálinkától befolyásolt állapotban megszabadította magát ékességétől, a bozontos szakállától. A Pálinka Patika Város építészének pedig szokásává vált, hogy addig nem vágatja le a szakállát, amíg át nem ad egy új épületet. Így rendre hatalmasra nőtt az állszőrzete, mivel az építkezések sokszor évekig is elhúzódtak. Tóth Tibor borbélyüzletének ajtaján ott a felirat: „Azonnal jövök, pálinkáért mentem!”

XXX

– Kecskemétről költöztünk Lakitelek-Tőserdőbe – kezdi a nagyszabású vállalkozás történetét Honti Attila építész, a pálinkás ötlet kivitelezője. – A költözésünk utáni második évben Hedrich István szomszédom kérésére néztük meg ezt a helyet, a valamikori Szikra Téesz központját, a Muraközy-kúriával együtt, ami romos állapotában is érdekes helyszín volt. Különösen akkor vált izgalmassá, mikor a séta során az ingatlan akkori tulajdonosa, Bábel Sándor elmesélte, hogy a fák között régi kövekre talált, szakértők szerint egy Árpád-kori templom állhatott itt. Néhány éjszakám álmatlanul telt, aztán összekapartuk a vételárat, mindent egy lapra téve.

Az ingatlanfejlesztéshez a pálinka jó hívószónak tűnt: az alapgondolat az volt, hogy a térség természeti vagyonát összefűzve otthont teremtsenek a hazai gyümölcsből készülő pálinkának, illetve a magyar kultúra egyik fontos termékét fogyasztó vendégnek, mindazonáltal a helyben található hasznos növényekkel kapcsolatos hétköznapi tudásnak is.

Ezért építettek látványfőzdét, a művelethez kapcsolódó régi eszközöket pedig a múzeumban mutatják be. Legnagyobb dobásuk a Pálinka Patika Város, ahol az időutazás során a vidéki élet esszenciája és romantikája is felfedezhető.

A lepusztult istálló, kocsiszín, üzemi étkezde, irodaház Honti Attila és Bozsódi Csaba építészek által új funkciókat kaptak, rusztikus hatást keltenek a téglaburkolatok. Elkészült az étterem, a közösségi ház, és befejezés előtt áll a konferencia-központ, amely a kézműveseket is befogadja majd.

– Hajdanán ezen a területen húzódott Felső-Alpár település, amely apátsági és királyi birtok volt, itt haladt keresztül egy fontos sószállító útvonal, és a közelben vezetett át egy rév a Tiszán – magyarázza Honti Attila, miközben haladunk a feltárt romok felé. – A pusztatemplom a XI. században épült, melyet vélhetően a XV. században szögletes szentélyűvé alakítottak át, akkor bővítették ki a hajót is. Ezek nyomai jól követhetők a falakon. A kápolna a 15 éves háború alatt a településsel együtt megsemmisült, pontosabban csak a falai maradtak állva. Nagy részüket a későbbiekben betemette a futóhomok, a bontások ellen pedig a romokat egy előrelátó földbirtokos homokkal lefedte, így két méterre a föld felszíne alatt megmaradhatott az utókor számára ez a középkori templom, amely új dimenzióba helyezheti Lakitelek múltját. A régészeti ásatást egy pályázat jóvoltából a kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei végezték, de úgy érzem, részemről még nincs befejezve a történet. Szeretném a templomrom közvetlen környékét is feltáratni, ahol a dombok alatt állítólag háromezer sír található. Ezek vallatása rendkívül fontos a környék honfoglalás kori szerepének tisztázásában. És építészként azon gondolkodom, hogyan lehetne látható térben megmutatni a pusztatemplomot teljes valójában.

XXX

Folytassuk a sétát Pálinka Patika Városban, az Almássy körúton. Medgyessy Mihály úri szabóságában harminchat segédinas dolgozott. Méghozzá expressz gyorsasággal, hiszen a vidékről vonattal érkező hölgyeknek pár óra alatt, két átszállás között elkészítették az új ruháikat. Persze ezt a tempót meg is kellett fizetniük! A kor divatja szerint az urak kockás zakóban flangáltak, a gyengébb nem képviselőinek szoknyája pedig egyre rövidebb lett, a hajuk meg szőke. Sorozatban megtörtént, hogy a lányok-asszonyok hosszú viseletben mentek be az üzletbe, és rövidben jöttek ki.

A szabóság mellett a Petrezselyem és Tsa. 1929-ben alapított vegyeskereskedése áll. Itt aztán sok minden kapható: vas, fűszer, festék, liszt, gyarmatáru. A szatócsboltban viszont a szárított gyógynövények, az illatos szappanok és a kámforos cukorkák viszik a prímet, ezeket meg is vásárolhatja a látogató. Madarassy Béla festész, fényképíró és vándorfotós műtermében pedig egy matuzsálemkorú masinával meg is örökíttethetik magukat a vállalkozó kedvűek. A 7. szám alatt található a Piros Alma Szálló díszterme; az antik bútorokkal berendezett, virágtapétás szalonban egy 1906-ban készült zongora áll. A körút főattrakciója a Fény mozi, melynek homlokzatán a legújabb magyar filmek plakátjai hívogatják a közönséget; itt vetítik a kor legjobb filmjeit. Ha egy pici résen bekukkantunk a sötét nézőtérre, látjuk, ahogyan peregnek a korabeli híradó képkockái.

Befordulunk a Muskotályos közbe, a Szőlőfürt borozóba. Ezt az alagsorban elhelyezett műintézményt 1928-ban hozta létre Almássy Archibald. Az italpult mögött rejtett ajtón át vezet az út a keresztboltozatos mennyezetű pincébe, ahol a pálinkafőzés korabeli eszközei és a pálinkatrezor mellett egy zugfőzde berendezései is helyet kaptak, köztük az alumíniumhordó és a rézüst. És egy permetezőgép – ebben lopták ki a pálinkát. A gazda, hogy ne tűnjön fel, miben sántikál, szállítás közben időnként kétszer-háromszor megrántotta a kart. Úgy volt kialakítva a szerkezet, hogy a párlat a szájába spriccelt, egy cseppje se menjen veszendőbe. Kár lett volna érte!



ZAKATOL A KULTÚRMŰVEK. Pálinkaház, Pálinkaváros, Archeológia Központ, Kápolnadomb. Több változat után véglesnek számít a látogatóközpont elnevezése: KultúrMűvek. Itt úgy tartják, hogy a kultúra gazdasági vállalkozás. És karitatív tevékenységet is preferálnak. Hirdetik a civilek erejét, kulturális misszióját. A társaság Széna vagy Szalma Fesztivál címmel hat éven át szervezett seregszemlét Lakitelek-Tőserdőn a világzene, a népzene, a népművészet híveinek. Idén augusztus 12. és 17. között Tiszavilág Fesztivált rendeznek a saját területükön, szándékaik szerint ebből egy Tisza menti régiós fesztivál kerekedik. Szombatonként nyáresti pálinkaházi programok zajlanak filmvetítéssel, színházi előadásokkal és koncertekkel. Nagy siker volt a Hangépítés 2016 rendezvény, ahol első ízben adtak egymásnak randevút a gitárkészítők és a gitárzene szerelmesei. Ősztől ismét jönnek az érdekes irodalmi és történelmi előadások, jelentős esemény lesz a Kulturális Örökségek Napja szeptemberben. A KultúrMűvek évente tízezer érdeklődőre számít, elsősorban a kultúra iránt fogékony közönségre, a kultúrturizmusra alapozva.