Szent Istvánt és az új kenyeret ünnepelték a wojtylások
Képgaléria
Sebestyén Imre mintegy háromszázezer képeslapot tudhat magáénak. Közöttük szép számmal akadnak olyanok, melyek Szent István királyhoz, az államalapításhoz kötődnek. Ezekből nyílt kiállítás a Barátok temploma dísztermében a Porta Egyesület és a Karol Wojtyla Barátság Központ gondozásában. A péntek délelőtti megnyitón Molnár Zoltán, a Wojtyla népkonyha intézményvezetője köszöntötte az érdeklődőket. Olasz Csaba színművész korhű dalokat adott elő, ezt követően idézte Szent Istvánnak Imre herceghez szóló intelmeit. Kovács Ferenc atya méltatta az államalapító király érdemeit, végül Sebestyén Imre ajánlotta képeslap-gyűjteményét a látogatók figyelmébe.
Az ünnepség a Karol Wojtyla Barátság Központ előtt folytatódott mintegy kétszáz rászoruló, munkatárs, meghívott vendég és érdeklődő részvételével. Harangszó után Szénási Pál énekelt, játszott szintetizátoron: Ha bort iszol…
Molnár Zoltán bevezetőjében elhangzott: „Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király e napon ajánlotta fel hazáját Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ekkor halt meg. Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (majd még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Az államalapító nagy király napja a történelem folyamán egybefonódott az új kenyér ünnepével. Ekkor szentelik meg országszerte az új kenyeret.”
Olasz Csaba megint idézte Szent István Imre hercegnek írott intelmeit: „A türelem és az igaz ítélet gyakorlása a királyi korona ötödik cifrázása. Dávid király és próféta mondja: Ítéletedet, Isten, bízd a királyra.”…
Farkas P. József köszöntőjében hangoztatta: „Ez az ünnep számomra a szegények kenyerének feltálalása. Sok névvel lehet illetni ezt az ünnepet. Legfontosabb, hogy a szegények kenyerét megáldjuk és velük együtt legyünk.”
Kovács Ferenc atya emlékeztetett arra, hogy „Szent István király honosította meg a kereszténységet Magyarországon, hűséggel az akkori pápához, akitől a koronát kapta. Hazánk jövője sem képzelhető el másként, csak keresztényként”. Kijelentette: „Az irgalmasság gyakorlása István király intelme, és ez Szent II. János Pál pápa üzenete is. Mindketten az irgalmasság emberei voltak.”
A beszédeket és a kenyérszentelést követően Bakos Csaba – ő ajánlotta fel a pénteki szociális ebédet –, továbbá Farkas P. József és Ferenc atya felszegelte a papi áldásban részesült kenyereket.
A népkonyha étkezdéjében Bakos Tamás köszöntötte a Wojtyla Ház gondozottait, segédkezett a születésnapjukat ünneplő ellátottak ajándékcsomagjainak kiosztásában, végül az ebédosztásban is részt vett. Neki köszönhetően lakhatott jól ma mintegy százhúsz nehézsorsú ember. A nélkülözők böjtös asztalára brassói aprópecsenye került salátával, kenyérrel, süteménnyel.
