225 éve, 1791. szeptember 4-én szentelte föl Splényi Ferencz váci püspök a kecskeméti Nagytemplomot és annak főoltárát.

A Nagytemplom egykor... A Nagytemplom építése 1774-ben kezdődött el. Először arra gondoltak, hogy a nagy pestisjárvány emlékére 1743-ban emelt Szentháromság-szobor szomszédságában, attól keletre építik fel, de aztán Oswald Gáspár piarista szerzetes-testvér, aki építészeti tudását Németországban és Itáliában szerezte, és akit a plébániatemplom felépítésével bíztak meg, a területet erősen talajvizesnek találta. Végül is Erdélyi plébános javaslatára jelölték ki a templom jelenlegi helyét, ahol meg is kezdődött az építkezés: Oswald 1774. március 26-án egy váci kőműves mester (Hausmann János?) segítségével kimérte az új plébániatemplom helyét és megkezdték az alapok ásását. Az új építési terület magasabb fekvésű volt, mint az előző és a talaja is szilárdabb. Az új templom alapkövét május 28-án tették le. A munkálatokat Fischer Boldizsár váci kőműves-pallér és emberei végezték. A templom építéséhez nagymennyiségű jakabszállási terméskövet, valamint 1,430.000 darab téglát használtak fel. Megszervezték a mészszállítást a Nógrád-megyei Nézsáról, valamint a faragott kő szállítását Pestről. Az építkezéshez szükséges faanyagot Szolnokon szerezték be, és a Tiszán eresztették le a szikrai partokig, ahonnan fogatokkal hozták Kecskemétre. A város a torony építéséhez 6 000 forintot utalt ki azzal, hogy abban toronyórát kell elhelyezni, valamint gondoskodni kell nappali és éjjeli őrségről, mely az akkoriban gyakran fellobbanó tüzek megfigyelését végzi.

... és napjainkban

1779. május 16-án megtörtént az új plébániatemplom benedikálása, megáldása. Ettől kezdve a plébános és a káplánok már itt végezték a különböző templomi istentiszteleteket. 1780. november 11-ére elkészült a plébániatemplom tornya a vakolás és meszelés kivételével. December 21-én pedig áthozták a nagyharangot a barátok templomából és felhúzták az új templom tornyába. 1782-ben Mátyási Márton kovácsmester elkészítette az épülő nagytemplom tornyának vaskerítését. 1786. augusztus 23-án a Pesten készített toronyóra elkezdte mutatni az időt a toronyban. 1790. július 22-ére elkészült a plébániatemplom márvány kapuja a következő latin nyelvű felirattal: „A dicsőségesen mennybemenő Megváltó Krisztusnak, Mária-Terézia apostoli királynő beleegyezésével, 130 év után, a világi papság régi plébániai birtoka visszaállíttatván, építeni kezdé 1774-ben." (A felirat csak a templom építésének befejező évében, 1799-ben vált teljessé, ekkor az alábbi mondattal egészítették ki: "és annak kinek építé,segélyével, szerencsésen bevégzé, s ezen ajtóval felékesíté, az egyház védnöke a kecskeméti róm. kath. városi tanács és nép. 1799"

A kulcsok átadásának jelenete a Nagytemplom főkapuja felett

A templomot és a főoltárt báró Splényi Ferenc váci püspök szentelte fel 1791-ben pünkösd után a 12-ik vasárnapon. A plébános ekkor Aranyosi Harsányi István volt, ő zárta be a főoltárba Fausztusz és Valentina szent vértanúk ereklyéit, melyeket - hatalmas tömeg kíséretében - ünnepélyes pompával négy pap vállán hoztak át a barátok templomából az új templomba. Az ünnepélyen katonai díszszolgálatot Ferencz főherczeg vértes csapata tett. A nagy templom főajtója előtt megható alkalmi beszédet mondott a püspök. A szertartás végeztével az ideiglenes plébánián díszlakomát rendeztek, melyre a város minden rangú és vallású tanácsférfiait meghívták. Amit pedig a bőkezű püspök a katonaságra és más címek alatt költött, azt mondja a házi történelem: "ki nem számítható".

(Források: *foplebania.hu *Farkas László: A Kecskeméti Római Katolikus Plébánia története *ifj. Gyergyádesz László: A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei *Kecskeméti Lapok, 1891)

Kövessen minket a Facebookon is!