Hit és munka gyümölcse a kitüntetés
Képgaléria
- Hogyan lett rádiós? Segítette valaki az oda vezető úton?
- Pedagógus szakképesítéssel tanárként dolgoztam. Farkas P. József újságíró vezetett be a média világába. Ő indított el ezen a pályán. A Kecskeméti Lapoknál végigjártam a ranglétrát: menedzser, lapigazgató, ügyvezető igazgató-helyettes lettem a 90-es évek első felében, majd létrehoztam egy 24 oldalas országos terjesztésű női magazint, a Mai Hölgyválaszt. Ezután jött a nagy szerelem, az elektronikus média, mellyel a kapcsolat tartósnak bizonyult. Két helyi frekvenciájú rádió felépítésére is felkérést kaptam. Végül úgy döntöttem, a városi ajánlatot fogadom el. Személy szerint Katona László, Kecskemét akkori polgármestere kért fel a rádió ügyvezetésére és főszerkesztői munkájára. A városnak ugyan volt frekvenciaengedélye, ám nagyon kevés idő, technikai felszerelés állt rendelkezésünkre, és még kevesebb szakemberünk volt. Ugyanakkor hatalmas tettvágy és elszántság dolgozott bennem. Így kezdődött…
- Mi volt a legelső gondolata, amikor megtudta, hogy állami kitüntetést kap?
- Boldog voltam. Nagyon felemelő érzés, hogy nem csupán szűk környezetemben, hanem országos szinten is elismerik a munkámat, és méltónak tartanak e díjra úgy a felterjesztők, mint az adományozók. Érzésem szerint hit és munka gyümölcse ez a kitüntetés. Nagyon köszönöm!
- Milyen konkrét eredménynek tulajdonítja a sikert?
- Az a konkrét eredmény, amit húsz év alatt letettem az asztalra. Két mosdó helyiségből kialakított stúdióból indultunk el egy frekvenciával, és mára hét megyében hét frekvencián Budapesttől Szegedig szól a Gong - mint körzeti rádió. Ez vitathatatlan sikertörténet; nem véletlenül lett helyi érték a Gong Rádió munkássága. Beírtuk magunkat a város történetébe. Büszke vagyok azokra az emberekre, akik segítettek a hosszú úton.
- Nem álmodik arról, hogy a Gong Rádió országos lefedettségű legyen?
- Nem álmodom! Ismerem magamat! Ha nekifogok, akkor biztosan megcsinálom. És én már nem szeretném minden pillanatomat munkával tölteni…
- Csak önmagában bízik, vagy az eddigiekben volt valami sorsszerűség?
- Nem csak önmagamban bízok, ez nagyképűség lenne. A hitemmel, a becsületes munkámmal, a velem együtt gondolkodó kollektívával, a tulajdonosok bizalmával és nem utolsó sorban drága családom háttértámogatásával, a jó Isten áldásával tudtam elérni kitűzött céljaimat! Hálát adok a jó Istennek, mert munkámhoz mindvégig erőt, egészséget, hitet adott. Nem hiszek a véletlenekben, a sorsszerűség végig kísér bennünket. Az életben mindennek oka van. Semmi sem véletlen!
- Gondolt arra, hogy mi lenne, ha újra kezdhetné a rádiózást? Mindent ugyanúgy tenne?
- Ha úgy teszi fel a kérdést: ugyanolyan minimális keretek között újrakezdeném-e? - azt válaszolom, hogy a régi feltételekkel nem kezdeném újra. A hosszantartó megfeszített munkavégzés rengeteg energiát elvett a családomtól, a szeretteimtől pedig sok időt. S ma már mérlegre tenném: mit miért, és mi a fontosabb!
