„Az irgalmasság arca” Kecskemét – Róma zarándoklat
Képgaléria
A zarándoklat egyik mottóját az Irgalmasság Szentévét meghirdető pápai bulla címe adta: „Az irgalmasság arca”. (Ferenc pápa április 11-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapja előestéjén tette közzé a rendkívüli szentévet meghirdető bulláját. A jubileumi év 2016. november 20-án, Krisztus Király, a Világmindenség Ura ünnepén zárul.) A másik jelmondat - Misericordes Sicut Pater („Irgalmasok, mint az Atya”) - a szentév logójáról származik, és Lukács Evangéliumának alábbi soraira utal: „Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas.” (Lk 6,36)
Október 26-án délelőtt a Lateráni bazilikát, egészen pontosan a templomot, a Szent Lépcsőt és Sancta Sanctorum kápolnát tekintették meg a kecskeméti zarándokok. Délben csoportkép készült a Colosseumnál, majd fakultatív program következett. Ki-ki kedve szerint római városnézésen (Trevi-kút, II. Viktor Emánuel emlékmű, útközben templomlátogatás), illetve szakrális gyalogtúrán vehetett részt, mely a Szent Kozma és Damján bazilikát, a Szent Péter bilincsei-templomot és a Santa Maria Maggiore-t foglalta magába.
San Giovanni in Laterano (Lateráni bazilika)
A Lateráni bazilika, vagyis a Lateráni Keresztelő Szent János főszékesegyház, a római püspökség, Róma püspöke, azaz a pápa főtemploma. Rómában négy ilyen templom van, ezek a pápa bazilikája címet viselik. Ez az egyik legrégebbi. Kevésbé ismert, mint a Szent Péter székesegyház, pedig „megelőzi” a rangsorban, mert itt található a pápai trón.
Az eredeti épületet a 4. században, Nagy Konstantin uralkodása alatt építették, a mai templom a 14. századból való. Magyar vonatkozása is van; található itt egy emléktábla annak tiszteletére, hogy II. Szilveszter pápa koronát küldött István királynak.
A bazilikában kapott helyet a Corsini-kápolna, melyet XII. Kelemen pápa építtetett Alessandro Galielivel 1734-ben. A bazilika körül van egy kert, ezt is érdemes bejárni!
Közvetlenül a Lateráni bazilika mellett áll az a kis épület, amelyben a Szent Lépcső, a legrégebbi pápai magánkápolna, a Sancta Sanctorum és az Üdvözítő híres képe, az Archeropita található.
Scala Sancta (Szent Lépcső)
A hagyomány szerint a 28 márványlépcső Pilátus jeruzsálemi palotájához vezetett fel. Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona császárnő hozta magával Jeruzsálemből, sok más ereklyével együtt, amikor szentföldi engesztelő zarándoklatra utazott azon családi tragédia miatt, amiért Nagy Konstantin a Boszporusz partjára költözött. Eszerint ezek a lépcsők vitték fel Jézust Pilátushoz.
A keresztények tiszteletből ezen a lépcsőn csak térden állva mennek föl. A Szent Lőrinc diakónus tiszteletére szentelt ősi pápai magánkápolna, amelyben sok szent pápa is imádkozott, nem látogatható.
Capella Sancta Santorum (Sancta Santorum kápolna)
A lépcső végén (ahol Pilátus ítélőszéke állhatott) található a Sancta Sanctorum kápolna, amelyet erős vasrács véd. Ez a legősibb pápai magánkápolna, ahol a pápák elmélkedhettek, imádkozhattak, átérezve Krisztus szenvedését.
A kápolna falain három szintet lehet megkülönböztetni. Az alsórészt sima márványlapok borítják. Az egyik falán keretben Krisztus keresztjének egy darabja található, pápai pecsétekkel hitelesítve.
Legféltettebb kincse az Üdvözítő képmása, az Archeropita. Négy híres Krisztus-arcot ismert a történelem. Ezek közül az egyik itt van a Sancta Sanctorum-ban. Legelső írott emlékünk 752-ből van róla. Róma népe gyakran fohászkodott hozzá, és hordozták körbe a városban, Istentől bűnbocsánatot, irgalmat kérve, vagy örömujjongásban egy-egy katasztrófa elhárulása után.
Colosseum
Az Örök Város egyik jelképe a hatalmas Amphitheatrum Flavium, vagyis a Colosseum. Ezt a nevet a középkorban kapta Néró császár monumentális (colossus), 30 méteres szobráról, mely mellette állt. Vespasianus kezdte el építtetni Kr.u. 69-ben a Domus Aurea (Aranyház) parkjához tartozó mesterséges tó helyén. Fia és utóda, Titus avatta fel Kr.u. 80-ban, szertartásos ünnepség keretében. 100 napon át, 5000 vadállat lemészárlásával ünnepelték az ellipszis alakú aréna létrejöttét. A hely elsődlegesen a gladiátorharcok és más játékoknak (színlelt vadászat vadállatokra) adott otthont. A rendkívül ésszerűen megtervezett építmény becslések szerint 50-55 ezer ember befogadására volt alkalmas, zavartalan áradatukat pedig 80 bejárat biztosította.
Fontana di Trevi (Trevi-kút)
Három út kereszteződésében található (innen a neve is) a Piazza Fontana di Trevi, Róma egyik legjellemzőbb, legvonzóbb terecskéje. A Trevi-kúthoz szinte minden turista ellátogat és pénz dob bele, hiszen a hiedelem szerint, aki aprópénzt dob a kútba, az egyszer még visszatér az olasz fővárosba. (Állítólag a bedobált aprókból naponta több ezer gyűlik össze, amelyet nap végén összegyűjtenek.)
Róma legnagyobb szökőkútját 1762-ben Nocola Salvi tervei alapján hozták létre. 20 méter széles és 26 méter magas.
Altare della Patria / Monumento Nazionale a Vittorio Emanuele II (II. Viktor Emánuel emlékmű)
A II. Viktor Emánuel számára épített emlékmű nagyon megosztja Róma lakóit. Vannak, akiknek tetszik, de akadnak, akik szerint túl nagy és nem illik bele a városképbe. Az biztos, hogy hatalmas épület, méltó emléket állít az egységes Olaszország első királyának, II. Vittorio Emanuele-nek. 1895-ben Guiseppe Sacconi tervei alapján kezdték meg építését, majd 1935-re készült el a mű, mely fehér márványból készült. Az I. világháborúban elhunytak emlékére ismeretlen katona sírja is megtalálható az épületben, illetve egy örökmécses.
Basilica dei Santi Cosma e Damiano (Szent Kozma és Damján bazilika)
A Fórum tőszomszédságában találjuk. Eredetileg Vespasianus császár Kr. u. 75-ben emelt itt templomot „Templom pacis” (Béke temploma) néven - tanúskodnak a korabeli telekkönyvi leletek. A téglalap alakú szakrális helyet kör alakúvá építtette át Maxencius császár, fiatalon elhunyt fia, Romulus emlékére. III. Félix pápa pedig 526-ban Kozma és Damján tiszteletére szentelte fel.
A Kis-Ázsiából származó ikertestvérek, Kozma és Damján, orvosok voltak. A szegényeket ingyen gyógyították, és sok embert a keresztény hitre térítettek. Ezért Diocletianus 303-ban kivégeztette őket. A vértanú keresztény orvosok tisztelete azért helyeződött ide, mert a környéken volt a pogány gyógyító istenek kultusza, s errefelé laktak a császári orvosok, akik a megsérült gladiátorokat is gyógyították.
San Pietro in vincoli (Szent Péter bilincsei templom)
A Colosseum közelében, 440-ben szentelte fel III. Sixtus pápa. Leghíresebb ereklyéje az a bilincs, amelyet Szent Péter viselt jeruzsálemi és római fogsága idején. Erről a bilincsről egy 7. századi legenda beszél. Valószínűbb, hogy a közeli Mamertínuimi börtönből került ide a bilincs, ahol szintén raboskodott Szent Péter. A templomban nyugszik Nicolaus Cusanus pükpök, akit a 15. század legnagyobb tudósai között tartanak számon. A templomot azonban elsősorban Michelangelo Mózese teszi fő zarándokhellyé. Itt található II. Gyula pápa befejezetlen síremléke. A pápa 1505-ben Michelangelót Firenzéből Rómába hívta, hogy a Szent Péter bazilikába készítse el 40 alakos, monumentális síremlékét. A rendkívül lelkiismeretes Michelangelo azonnal munkához látott; nyolc hónapon át válogatta és bontotta a márványt Carrarában. Azonban alig látott neki a munkának, a pápa már új tervet dédelgetett: lebontatja az ősi Szent Péter bazilikát, és hatalmas újat épít. A csalódott Michelangelo ugyan többször munkához látott, de egyre zsugorodott a megálmodott mű. Végül a negyven alakból mindössze három került ki a nagy mester vésője alól: Mózes, Ráchel és Lea. A többit különböző szobrászok készítették. Mózes azonban a művészettörténet egyik leghíresebbike lett. A 18. századig a római zsidók ide jártak szombatonként imádkozni. A hagyomány szerint, amikor elkészült Mózessel Michelangelo, ráütött kalapácsával a térdére, és rákiáltott: Adesso parla! (Most pedig beszélj!)
Basilica di Santa Maria Maggiore
A világ legnagyobb és leghíresebb Mária-temploma a Esquilinus-dombon álló pogány épületből, a Basilica Siciliana-ból alakult ki. A jelenlegi Mária templomot III. Sixtus pápa (432-440) építtette az Efezusi zsinat Mária-dogmájának tiszteletére, de nagyon sok pápa gazdagította.
A Santa Maria Maggiore bazilika a négy patriarchális bazilika, illetve a hét főszékesegyház egyike, melynek belső része jelentős mértékben őrzi még ma is az V. századi formákat. A templomot III. Sixtus pápa elsősorban egyházpolitikai céllal építette, miután a konstantinápolyi patriarcha nem fogadta el Mária, mint istenanya tiszteletét.
A székesegyház alaprajza eredetileg is háromhajós bazilikális elrendezésű, ami napjainkban az ókeresztény kor nagyméretű templomait idézi. A bazilika bejárata előtt nyújtózik a magasba a templom középkorban, egészen pontosan 1376-ban épült harangtornya, mely a legmagasabbra emelkedik a városban.
