Vizsgálták a Kecskeméti TISZK-et: Elégedett volt az Állami Számvevőszék
Az Állami Számvevőszék kiemelt célja, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok feltárásával, az államháztartáson kívülre nyújtott költségvetési támogatások és ingyenes vagyonjuttatások, valamint az államháztartáson kívül működő feladat-ellátó rendszerek ellenőrzéseivel hozzájáruljon ahhoz, hogy a közpénzeket az államháztartáson kívül működő szervezetek is átlátható, rendezett módon használják fel. Az ÁSZ ezért ütemezetten ellenőrzi az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezeteket, melynek keretében a Kecskeméti TISZK Integrált Szakképző Központ Nonprofit Közhasznú Kft. ellenőrzésére is sor került.
A Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata többségi tulajdonában lévő társaságot 2005-ben alapították. A társaság 2008-ban kiemelkedő közhasznú társasággá alakult, majd 2012. december 13-án a kiemelkedő státusza megszűnt. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdoni részesedése 98,52 % volt, a többi részesedés más önkormányzat, alapítvány, oktatási intézmény, illetve társulás tulajdonában állt. A társaság közfeladata a szakmai középfokú oktatás és az annak ellátásához szükséges infrastruktúra projekt keretében történő biztosítása volt. A társaság tevékenységének jellegét kötelezően határozták meg a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program és a Társadalmi Megújulás Operatív Program projektek fenntartási kötelezettség idejére vállalt feladatok, melyeknek célja Kecskemét és vonzáskörzetében a tudásalapú gazdaság elvárásaihoz alkalmazkodni tudó, a munkaerőpiaci kritériumoknak megfelelni képes, gyakorlattal rendelkező szakemberek képzésének biztosítása volt.
Az ÁSZ megállapította, hogy Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata szakmai középfokú oktatási közfeladat-ellátásának megszervezése szabályszerű volt. A tulajdonosi joggyakorlás rendjének kialakítása és végrehajtása megfelelt a jogszabályi előírásoknak.
Az ÁSZ ellenőrzése feltárta, hogy a társaság rendelkezett a működéshez szükséges szabályzatokkal, amelyek a szabályozás hiányosságai mellett alapvetően megfeleltek a jogszabályi és belső előírásoknak. A társaság vagyongazdálkodása, a vagyon nyilvántartása és hasznosítása a jogszabályi és belső előírásoknak megfelelt, beszámolási kötelezettségét a jogszabályi és belső előírásoknak megfelelően teljesítette. A közzétételi kötelezettségeinek azonban a jogszabályokkal és a társasági szerződéssel ellentétesen nem teljes körűen tett eleget, mivel a saját honlappal rendelkező társaság nem gondoskodott az éves beszámolók, az SZMSZ, az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat, az ellenőrzésekkel kapcsolatos, valamint a közérdekű adatok megismerésére és az adatszolgáltatásra vonatkozó adatok közzétételéről. A társaság kötelezettségállománya, eladósodottságának mértéke és szerkezete nem jelentett kockázatot a közfeladat ellátására és a társaság működésére.
Az ellenőrzés megállapította, hogy az ellátott közfeladat bevételeinek, ráfordításainak, beruházásainak és értékcsökkenésének elszámolása szabályszerű volt. Az önköltségszámítás és az árképzés szabályozására a társaságot sem jogszabály, sem az Önkormányzat nem kötelezte. A társaságnál az önköltségszámítás és az árképzés szabályszerű volt.
Az Állami Számvevőszék a társaság ügyvezetőjének két javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
