Szécsi Gábor a Wojtyla Házban
Képgaléria
Az előadó kiemelte: a karácsonyi ünnepkör - egy kétezer éves kultúra részeként - rendkívül sokszínű jelképrendszert hordoz magában. A napforduló időszaka, amikortól lassan hosszabbodni kezdenek a nappalok. Karácsony szavunk bolgár eredetű; kracsun, ami azt jelenti: napforduló.
Maga az ünnep a reményteljes jövő, a boldogság lehetőségére is épül, tehát az egyik legnagyobb, legszebb alkalom, ami azonban egyúttal szomorú is lehet egyben.
Az elgondolkodás, visszatekintés időszaka, amikor gyermekkori élményeinkre, az elmúlt karácsonyok emlékére gondolhatunk, melyek melegítő lángként élnek lelkünkben. Ezek azonban már soha nem jönnek vissza, csak emlékeink között léteznek. Ezért is lehet szomorú ez az egyébként ünnepi alkalom.
Karácsony ürügy arra is, hogy elgondolkodjunk mindennapi életünkön; mikor jártunk el helyesen, esetleg miben kell még fejlődnünk.
Az irodalom mindig egyfajta lelki menedéket kínálhat számunkra egy embertelen világban. Év végén néhányan egy szebb világról fejtik ki gondolataikat, „álmodoznak”, mások elgondolkodnak karácsony csodáján.
Az előadó magyar költők, írók verseinek, novelláinak felidézése mellett elemezte az irodalom és karácsony kapcsolatát. Részletek hangoztak el Gárdonyi Géza, Juhász Gyula, Dzsida Jenő, Ady Endre, Babits Mihály, Márai Sándor és Garai Gábor műveiből.
A remény a legnagyobb ajándék! Ott pislákol bennünk a reménytelenség közepette - összegezte gondolatait dr. Szécsi Gábor a népkonyha kistermében.
