December 6. péntek, Miklós
Hírek, események 2005. február 27. 12:58

Közlekedési fórumon a Köztér Munkacsoport

Képgaléria
Közlekedési fórumon a Köztér Munkacsoport
2005. február 24-én 16 órakor a Városháza Dísztermében fórum keretében mutatták be a lakosságnak a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) által készített, Kecskemét közigazgatási területére kiterjedő közlekedési koncepciót.
Ezen időpontban jelen voltak Budapestről a KTI képviselői, illetve a koncepció elkészítésében közreműködő kecskeméti munkacsoport. #img354# #img357# #img356# A találkozó elején a KTI munkatársai átfogó képet adtak Kecskemét város közlekedéséről, és ennek lehetséges, valamint szükséges fejlesztéséről, majd sorba kapták az érdeklődők kérdéseit, s kezdetét vette a fórumbeszélgetés. #img359# A Porta Egyesület közelmúltban alakult Tiszta Köztér Munkacsoportjának tagjai is aktívan részt vettek az eseményen. A képen látható Köztér tagok: Füredi András a Füredi Autósiskola vezetője, dr. Ágai Zoltán háziorvos, Ferentzi Miklós és Nagy Gabriella a Porta Egyesület munkatársai. #img360# A koncepcióval kapcsolatban információkat szerezhetnek az érdeklődők a Városházán kifüggesztett táblázatokról, térképekről, összefoglaló anyagokról, valamint a város (www.kecskemet.hu), és a Porta Egyesület (www. portaegyesulet.hu) honlapokon. #img361# Alig körvonalazódik még, de máris parázs vita övezi Kecskemét város közlekedési koncepcióját. Hogy konszenzust kialakítani nem lesz könnyű, az már a múlt hét csütörtökre meghirdetett lakossági fórumon nyilvánvalóvá vált. A megyeszékhely közigazgatási területére kiterjedő, elemzésre épülő értékelést – amelyben a fejlődés lehetséges irányai is körvonalazódnak – a Közlekedéstudományi Intézet munkatársai neves helybéli szakértők közreműködésével készítették el. A vaskos dokumentáció első nyilvános megmérettetése máris heves indulatokat gerjesztett. A KTI arra kapott megbízást Kecskemét városától, hogy a meglévő adottságokból kiindulva dolgozzon ki néhány lehetséges alternatívát a város áttekinthetőbb, kényelmesebb és jobban szervezett közlekedésének megoldására. Mint azt a fórumon jelenlévő szakemberek elmondták, a meglévő, elvileg ideális szerkezetű gyűrűs-sugaras közúthálózat jó működését a gyakorlatban szakadások, hiányok akadályozzák. A közúti közlekedési problémák egy jelentős része abból fakad – szögezték le – hogy a Kiskörút nyomvonalán belül további forgalomvonzó létesítményeket épít a város. Summázatként azt is megfogalmazták, hogy forgalmi szempontból teljesen elhibázott döntés volt a Malom Center Kiskörúton belüli elhelyezése. A megoldási lehetőségek vázolásakor fontos alapelvnek tekintették a meglévő, kiterjedt belvárosi gyalogos zónát. S mert hogy – ezt mi, itt élők naponta többször a saját bőrünkön tapasztaljuk – a problémák a Kiskörúton, főként a reggeli és délutáni csúcsidőben erősödnek fel, e szakasz tehermentesítése lényeges eleme a tanulmánynak. A Kiskörút forgalmának enyhítésére három lehetséges változatot dolgoztak ki a Közlekedéstudományi Intézet munkatársai, amelyek között alternatívaként szerepel a jelenlegi egyirányú forgalom megtartása, és a Kiskörút bizonyos szakaszának kétirányúsítása is. Mindezt jelentős hálózatfejlesztés, a Nagykörút vonzóvá tétele a közlekedők számára, bizonyos helyeken – a kiépített körforgalmi csomópontokon való folyamatosabb áthaladás érdekében – gyalogos alul- illetve felüljárók építése, és jól szervezett tömegközlekedés tehetné teljessé. Ez utóbbi témának egyébként külön fejezetet áldoznak, amelyben a Széchenyi téri buszállomás esetleges áthelyezésének hatásait is körbejárták, majd elvetették a koncepció kidolgozói. Azt állítják azonban, hogy bizonyos átszervezésekkel az itt összpontosuló terhelés mintegy 30 százalékkal csökkenthető volna. Hát ennyit ízelítőül az átfogó elképzelésről, amelyet elvileg a városháza honlapján ma már bárki megtekinthet. A fentiekkel talán sikerült szemléltetni azt, hogy e percben a szövet kiválasztásának fázisánál tartunk, ami persze sok mindent meghatároz majd, de a gomblyukak kivágása még mindenképpen elhamarkodott lépés volna. Segítene viszont, ha minél többen elmondanák véleményüket – érveiket és ellenérveiket – a gyapjúról, a pamutról és a nylonról, mint választási lehetőségekről. Ez lett volna a csütörtöki fórum célja is. A megjelentek – többségében önkormányzati képviselők, a sajtó munkatársai és néhány jól értesült állampolgár – mentségére legyen mondva: a terjedelmes munka minden részletre kiterjedő megismerésére nem nagyon lehetett módjuk. Ennek ellenére akadtak, akiket a józanész helyett indulataik vezéreltek, a legtöbben pedig valamely autóbuszváró áthelyezésének fontosságáról szerették volna meggyőzni a jelenlévőket. S bár Bozóky Istvánné többször kérte a hallgatóságot, hogy olyan ötletekkel, véleményekkel rukkoljanak elő, ami beépíthető a koncepcióba, segít a legmegfelelőbb „szövet” kiválasztásában, mert a konkrét kérések, érdekek érvényesítésének csak ezt követően lehet helye, a globális, városban való gondolkodás – tisztelet a kivételnek – továbbra sem szállta meg a termet. - A közlekedési koncepciónak van egy léptéke – nyomatékosította nagy-nagy türelemmel a KTI szakembere. – Egyelőre még azon a szinten vagyunk, amikor azt kell eldönteni, hogy ennek a megyeszékhelynek milyen szempontok alapján épüljön ki a hálózata. Csak ha konszenzus születik e kérdésben, akkor lesz értelme arról beszélni, hogy hol álljon meg az autóbusz. Pillanatnyilag olyan magasságban repül ez a gép, hogy még nem látszanak a felsorolt problémák. Nem tudom, hogy a csütörtöki fórumon elhangzottak alapján lehet-e gazdagítani az elkészült terveket. Talán tekintsük inkább afféle nyilvános főpróbának ezt a rendezvényt! Az anyag úgyis csak március 30-án kerül a közgyűlés elé, addig meg számos lehetőség adódik az átgondolt véleménynyilvánításra. De talán nem volna haszontalan megfontolni Molnár Péter, a megyei Közútkezelő Kht. igazgatójának szavait: - Ha nem tudunk ebben a kérdésben nagyvonalúak lenni, nem tudjuk megteremteni azt a városszerkezetet, ami Kecskemét vérkeringését egészségesen táplálhatja a jövőben. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Válasszunk együtt, felelősséggel „szövetet”, aztán hagyatkozzunk az úri szabóság szakmaiságára! A végső fazonról, a gombok elhelyezéséről meg úgyis annak kell majd döntenie, aki az öltönyt hordja. (Kecskeméti Lapok)

Kövessen minket a Facebookon is!