Handó Tünde a Kecskeméti Törvényszék összbírói értekezletén
A 2016 márciusában Kiskunhalason, a bírósággal közös járási ügyészségi épületben történt lövöldözéssel kapcsolatban kiemelte: a közelmúltban jelent meg a Kúria közigazgatási kollégiumának jogértelmező véleménye, amely szerint a bírósági épületekben - és bizonyos esetekben azokon kívül - a tárgyalással egy időben nem engedélyezhető demonstráció, mert az befolyásolhatja a bírói döntéseket. Az ilyenfajta támadások a leghatározottabb fellépést kívánják a bírósági vezetőktől, hogy megvédjék a bírókat, az ítélkezés függetlenségét - jelentette ki.
A 2015-ös adatokat feldolgozó igazságügyi eredménytáblát részletezve Handó Tünde azt mondta: Magyarország a hatékonyság, a bíróságokhoz való hozzáférés vagy éppen a sajtókapcsolatok tekintetében továbbra is Európa élvonalában szerepel. Az Eurobarométer vizsgálatainak tükrében megállapítható, hogy a gazdasági társaságok véleménye alapján a magyar bíróságok és a bírók függetlensége a középmezőnyben, a tizenhatodik helyen szerepel. A cégek majdnem fele, 48 százaléka pozitívan értékelte a bíróságokat. Rossz vagy nagyon rossz véleményen mindössze 24 százaléka volt. Ez utóbbi kategóriában az uniós átlag 37 százalék, tehát Magyarország ennél jobban teljesít - közölte.
Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke arról számolt be, hogy 2016-ban mintegy hatvanezer ügy érkezett hozzájuk, háromezerrel kevesebb, mint 2015-ben. A peres ügyek száma nyolcszázzal emelkedett, de ennek ellenére 85-90 százalékuk egy éven belül befejeződik.
Beszélt arról is, hogy tavaly jelentősen javultak az ítélkezés infrastrukturális körülményei, szinte valamennyi bíróság átesett kisebb-nagyobb átalakításon, felújításon.
Az idei tervekről szólva elmondta: a Kecskeméti Törvényszéken korszerűsítik a teljes fűtésrendszert, míg Kiskőrösön megújul a járásbíróság épülete. A Kecskeméten kialakított ügyfélcentrumoknak köszönhetően pedig a bíróság épületébe érkezők szakszerű segítséggel, egy helyen tudják majd elintézni ügyeiket.
IDE kattintva megtekinthetik a Kecskeméti Törvényszék 2016. évi beszámolóját!
Schön Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék bírói tanácsának elnöke azt mondta: a bíróság szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 2011-ben életbe lépett változásai lényegesen átláthatóbbá tették a bírói kinevezéseket. A tanács tagjai figyelembe veszik egyebek mellett a pályán eltöltött éveket, a minősítéseket, a szakvizsga eredményét, tudományos fokozat, nyelvvizsga, szakjogászi végzettség vagy másoddiploma meglétét, valamint a publikációk, a kötelező és fakultatív képzések számát. Ezen túl meghallgatáson vizsgálják, hogy milyen a jelölt bírói hivatás iránti elkötelezettsége, a motivációja és a kommunikációs készsége. Tavaly két álláshelyet írtak ki, mindkettőt a Kecskeméti Járásbíróságon. A büntetőbírói állásra öten, a polgárira nyolcan jelentkeztek. Döntő többségük belső pályázó volt, de érdeklődtek más megyékből is - ismertette.
Arany János, az Országos Bírói Tanács soros elnökhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta: a szervezet tavaly 130 érdemi határozatot és öt etikai állásfoglalást hozott, valamint 2017 februárjában módosította a bírói álláspályázatok elbírálásáról szóló rendelet értelmezéséről és gyakorlati alkalmazásáról szóló ajánlását. Fontos, hogy a bírói életpályamodell ne pusztán illetménynövelési igényként jelenjen meg a döntéshozók előtt, hanem a 21. századi, modern igazságszolgáltatás részeként legyen bemutatható - emelte ki.
Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke úgy fogalmazott, hogy az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb célja, az időszerű ítélkezés csak elegendő bíró biztosításával valósítható meg.
