Óriási refis siker a történelem Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen
Több szempontból is rendkívüli teljesítmény Kelemen Bálint eredménye. Egyrészt azért, mert a versenyen négy pontszámból összesen 200 pontot lehetett elérni, melyből ő 193.4-et szerzett. Mindössze 0.5 ponttal lemaradva az első helyezettől.
Másrészt a felkészítő tanára, Tóth Attila teljesítménye miatt. A tanár úr ugyanis eddig négy diákját juttatta be a történelem OKTV döntőjébe. Ezzel az eredménnyel bármikor gondolkodás nélkül cserélnének azok a történelemtanárok, akiknek még soha egyetlen tanítványuk nem jutott el idáig. Tóth tanár úr egy-egy diákja 1995-ben 7., öt évvel ezelőtt 4., tavaly 3. idén pedig 2. lett. És ki tudja, mi lesz majd még jövőre...?
Bálint egyébként nem első alkalommal indult hasonló megmérettetésen: tavaly megnyerte a Bács-Kiskun megyei történelmi versenyt is.
Az OKTV verseny háromfordulós: az első fordulóban írásbeli feladatsort oldottak meg a résztvevők. Innen országosan az első 120 jutott tovább. A következő fordulóba őket hívták be és ez a forduló már két részes volt. Egyrészt ismét írásbeli feladatokat oldottak meg, négy témában. Majd a továbbjutó 60 diák 20-30 oldalas pályamunkát - lehet mondani, hogy „diplomamunkát" - készített.
- Én a „reformáció és kulturális hatásai Magyarországon" témát választottam. A Kecskeméti Református Egyházközség könyvtárában ugyanis van egy olyan könyv, egy újszövetségi fordítás, ami igazi ritkaság, a világon talán összesen 5 maradt fent. Nálunk van a legjobb állapotban lévő. Sylvester János Újtestamentum (Újszövetség) fordítása, amit Nádasdy gróf nyomattatott a feleségének. Ennek a könyvnek a történetét dolgoztam fel. Az elkészülésének hátterét, a nyomdászati kivitelezését írtam le, miközben a humanizmus és a reformáció kapcsolatát is bemutattam. Természetesen benne volt a dolgozatomban az is, hogy hogyan került a könyv végül a Kecskeméti Református Egyházközség könyvtárába.
Az OKTV verseny utolsó fordulójában Kelemen Bálintnak - az immár 30 főre szűkült legjobbak között - Budapesten kellett „megvédenie" a diplomamunkáját. Majd egy szóbeli tételben a „bécsi kongresszus és a nagyhatalmi együttműködés a XIX. század első felében" témában kellett bizonyítania.
- Mindig, már az általános iskolában is nagyon szerettem a történelmet - mondja Bálint. - A dédnagypapám katona volt a második világháborúban és pici koromban is már erről mesélt. Itt a gimnáziumban pedig különösen az tetszik Tóth tanár úr tanítási módszerében, hogy soha nem nézőpontot közvetít nekünk, hanem szigorúan a tényeket közli. Azaz mindig semleges tud maradni, bármilyen témában...
„Amennyire persze ez lehetséges! Hiszen nyilván van személyes véleményem is" - szólt közbe ennél a pontnál nevetve a tanár úr.
Bálint „jutalma", hogy kapott plusz 100 pontot a felvételihez, azaz a maximálisan vihető pontszámaihoz. Valamint a dolgozatát egy történelmi szaklap is publikálni fogja.
Bálint egyébként pedig nem történész, hanem jogász szeretne lenni: tervei szerint Szegeden folytatja majd a tanulmányait.
