Jézus születésének ábrázolása a középkorban - Ismeretterjesztő előadás a Wojtyla népkonyhán
A kutatók többsége egyetért abban, hogy Jézus nem december 25-én született. A korai keresztények nem ünnepelték Jézus világra jöttének időpontját, és nem is próbálták azt pontosan meghatározni. A 4. századtól előbb január 6. majd december 25. vált elterjedtté, mint Jézus születésének hivatalosan elfogadott időpontja. I. Gyula pápa 350-ben december 25-ét nyilvánította a Megváltó születésnapjává. Ennek eredetéről számos teória létezik, de egyikük sem általánosan elfogadott – jelentette ki karácsony ünnepéről Gyergyádesz László.
Öt-hatszáz évvel ezelőtt az emberek döntő többsége egyáltalán nem, vagy csak alig tudott olvasni, ezért elsősorban képek alapján tájékozódtak. A festmények komplex bibliai életképeket ábrázoltak, melyeket az evangéliumok beszámolói alapján hoztak létre alkotóik.
Jellemzően úgynevezett szimultán- és áhítatképeket festettek a középkorban. Előbbi azt jelenti, hogy a festményeken akár több évtizednyi történést foglaltak össze egyetlen helyszínen. A második esetben Krisztus szenvedését hangsúlyozták a képeken.
Az evangéliumok szűkszavúan fogalmaznak Jézus születésével kapcsolatban, ezért viszonylag nagy alkotói szabadsággal élhettek a középkor művészei. Saját fantáziájuk alapján jelenítették meg a helyszíneket, eseményeket, történéseket, a bibliai szereplőket, akik ruhái is a középkor divatját tükrözték. A festők gyakorta saját műtermükbe, szobájukba, konyhájukba helyezték a bibliai eseményeket; például Szűz Máriát is úgy ábrázolták, mintha saját lakhelyükön tartózkodva tartaná ölében a kisded Jézust.
A festmények minden egyes apró részlete pontos jelentéstartalommal bír. Kevés szöveget írtak a képekhez. Ezeket főleg énekelték, elsősorban latinul, tehát valójában nem tudták pontosan, mit is adnak elő - hangzott el egyebek mellett az előadáson.